A várakozásokkal ellentétben nem döntött hétfőn az Alkotmánybíróság arról, hogy eltörli-e a tevékenységre jellemző keresetet. Így egyelőre továbbra is eszerint kell járulékot fizetniük a vállalkozások vezetőinek. A szóvivő szerint pár hét múlva születhet meg a taláros testület döntése.

Az Alkotmánybíróság (AB) nem hozott hétfőn döntést arról, hogy eltörli-e a tevékenységre jellemző kereset szerinti vállalkozói adó- és járulékfizetést. Pedig ennek esélye nem volt kizárva, hiszen már másodszor volt a testület előtt a kérdés. Az AB szóvivője, Sereg András azt mondta a FigyelőNetnek, a héten már nem valószínű, hogy pont kerül az ügy végére, valószínűleg egy-két hetet várni kell még erre.

Idén januártól él a szabály, hogy a vállalkozóknak (az ekho-sok kivételével) nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységükre jellemző kereset szerint kell szja-t és tb-t fizetniük. Ez az evásokat is érinti. Aki ezt nem tudja kitermelni, annak továbbra is legalább a minimálbér a minimális járulékalap. A szabály csak a személyesen közreműködő vállalkozásvezetőkre vonatkozik. Akik munkaviszonyban, vagy megbízásos szerződéssel vezetik a cégüket, azokra nem. Hogy ki milyen státusban van, az szinte csak papír kérdése. Egyedül az egyéni vállalkozóknál és néhány szakmánál (pl. ügyvéd) kötelező a személyes közreműködés.

A tevékenységre jellemző keresetet azért foglalták törvénybe, mert ezzel akarták kikényszeríteni, hogy a vállalkozók több közterhet fizessenek, mint ezt megelőzően. Mivel azonban a törvény nem fogalmazott világosan erről az újfajta elvárt jövedelemről, számos szakmai kifogás és alkotmánybírósági beadvány kritizálta, és kérte a törlését.

• Elektronikus számlázás Gyakorlat Ellenőrzés Jogszabályok Országos Adókonferencia
• Változás a szakképzési hozzájárulásból történő saját dolgozók képzési költségeinek elszámolásában Országos Adókonferencia
• A külföldiek foglalkoztatása Adóreggeli a Deloitte szakértőivel - Személyi jövedelemadó, TB., munkajog
• Számlázás az áfa törvény tükrében

Mikortól kellett alkalmazni?

Nem volt egységes a vélemény arról, hogy a tb-t már az idei év elejétől a tevékenységre jellemző kereset szerint kellett-e fizetni. Az APEH korábban azt mondta, ha például az egyéni vállalkozónak egész évben nincs kivétje, csak az év végén, akkor elég, ha csak az év végén alkalmazza a tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályt. A többi vállalkozóra azonban az adóhivatal szerint januártól kötelező az új minimális járulékalap.

Oldal György adószakértő ezzel szemben korábban kihangsúlyozta a FigyelőNetnek: a törvény úgy fogalmaz, hogy havi átlagban, és nem úgy, hogy havonta kell fizetni a tevékenységre jellemző kereset szerinti közterheket. Ez azt jelenti szerinte, hogy 11 hónapig elég a minimálbér után fizetni a közterheket, év végén pedig, amikor már látja a vállalkozó, hogy milyen éve volt, egy nagyobb összeg befizetésével teljesítheti a havi átlagot.

Keresetfüggő osztalékfizetés

A társas vállalkozásoknál a törvény összekötötte az osztalékfizetést a tevékenységre jellemző kereset szerinti szja-fizetéssel. Ez azt jelenti, hogy csak az a vállalkozó vehetne fel osztalékot az év végén, aki legalább a tevékenységre jellemző kereset szerinti szja-t megfizette. Ha ezt nem teszi meg, akkor osztalékfizetés előtt előbb le kell tudnia a szakmai bér szerinti adózást, s utána vehet csak fel osztalékot.

Ez különösen érdekes lehet most év végén, hiszen a második félévre 25 százalék helyett már csak 10 százalék osztalékadót kell fizetni az évi 500 milliónál kevesebb forgalmat bonyolító cégek vezetőinek. Vagyis a korábbinál is vonzóbbá vált az osztalékfizetés, aminek útjában áll a tevékenységre jellemző kereset.

Nem világos

A tevékenységre jellemző keresettel kapcsolatban több komoly ellenvetés is volt. Az egyik, hogy nem határozta meg pontosan a törvény, pontosan mit kell érteni alatta, és ezen a háromfajta megállapítási módszer sem segített. Ez pedig bizonytalan helyzetbe hozta a vállalkozókat.

A másik, hogy valamiféle kereseti átlagot próbált megadóztatni, amiben csak nehezen érvényesíthetőek egy vállalkozás egyedi, semelyik másik vállalkozásra nem hasonlító jellemzői, így a területi elhelyezkedése, a szakértelme, az életútja, a pillanatnyi üzleti helyzete, stb.
A harmadik, hogy a jogszabályból nem derül ki, ellenőrzésnél az adóhatóság mi alapján állapítja meg, hogy helyesen becsülte-e meg a vállalkozó, mennyi a keresete.

A Fidesz ellenzékből kritizálta a vállalkozók elvárt jövedelmét, kormányra kerülve azonban még nem nyilatkozott róla. A Jobbik viszont még a parlamenti nyári szünet előtt benyújtotta törvényjavaslatát a tevékenységre jellemző kereset szerinti adó- és járulékfizetés megszüntetésére. Javasolták továbbá, hogy álljon vissza a régi rend: egyéni vállalkozóknál a kivét, társas vállalkozásoknál a vezető személyes közreműködése alapján kelljen járulékot fizetni, és ez ne lehessen kevesebb a minimálbérnél. Az evásoknál szintén a minimálbért javasolták a legkisebb járulékalapnak. Javaslatuk azonban még nem került napirendre.

Forrás: fn.hu