A munkáltató életében az adott cég vezetői speciális szerepet töltenek be, így bizonyos szempontból indokolt, hogy rájuk eltérő munkajogi szabályok vonatkozzanak.

Vezető állású munkavállalónak a munkáltató vezetője és helyettese minősül (Mt. 188. § (1) bekezdés). A tulajdonos illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet előírhatja, hogy a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő dolgozókra is bizonyos a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat kelljen alkalmazni. Erről a döntésről az érintett munkavállalókat értesíteni kell (Mt. 188/A. § (1) bekezdés). A vezetőre valamint a tulajdonos döntése alapján vezetőnek minősülő személyre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 189. §).

• Változás a szakképzési hozzájárulásból történő saját dolgozók képzési költségeinek elszámolásában Országos Adókonferencia
• A külföldiek foglalkoztatása Adóreggeli a Deloitte szakértőivel - Személyi jövedelemadó, TB., munkajog
• Számlázás az áfa törvény tükrében

A vezetővel öt évet meghaladó tartamú határozott idejű munkaviszony is létesíthető (Mt. 190. § (5) bekezdés). A vezető munkaviszonyának rendes felmondását a munkáltató nem köteles indokolni, illetőleg a vezetőre nem terjednek ki a felmondási tilalmak és korlátozások (Mt. 190. § (2) bekezdés). A vezetővel szemben a rendkívüli felmondás joga az annak alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított három évig, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 190. § (3) bekezdés). Ha a vezető munkaviszonya a munkáltatóval szemben indult csőd- vagy felszámolási eljárás miatt szűnik meg, a munkáltató az eljárás befejezése előtt legfeljebb a munkavállaló hat havi átlagkeresetének megfelelő járandóságot köteles kifizetni. Amennyiben a dolgozó ezen összegnél többre jogosult, úgy a különbözet az eljárást befejezésekor, illetve a zárómérleg jóváhagyásakor esedékes, feltéve, hogy a munkáltatónak a munkavállaló követelését megelőző tartozásainak kiegyenlítése után marad arra fedezet (Mt. 190. § (4) bekezdés). A vezető további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Amennyiben a munkaszerződés kifejezetten nem tiltja, úgy a vezető a fenti tilalom ellenére végezhet tudományos, oktatói és szerzői jogvédelem alá eső tevékenységet (Mt. 191. § (1) bekezdés). A vezető nem szerezhet részesedést a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, valamint a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban lévő gazdasági társaságban. Nem minősül ilyen tiltott részesedés szerzésnek, ha a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeit szerzi meg a munkavállaló. A vezető nem köthet saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. A vezető köteles bejelenteni, ha közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített egy ilyen gazdasági társasággal. Ebben az esetben a munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni (Mt. 191 § (2) és (5) bekezdés). A fenti tilalmak megszegése esetén a munkáltató választása szerint kártérítést követelhet, vagy követelheti, hogy a vezető a saját javára kötött ügyletet a munkáltatónak engedje át, a más javára kötött ügyletből eredő hasznát a munkáltatónak adja ki vagy az abból származó követelését a munkáltatóra engedményezze (Mt. 191. § (3) bekezdés). A munkáltató ezen igényét a tudomásszerzéstől számított három hónapon, de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven belül érvényesítheti (Mt. 191. § (4) bekezdés).

A vezető munkaidő beosztását, pihenő idejét valamint szabadságát a munkaszerződés keretein belül maga állapítja meg (Mt. 192. § (1) bekezdés). A vezetőt a rendkívüli munkavégzésért külön díjazás nem illeti meg (Mt. 192. § (2) bekezdés). A vezető és a tulajdonos által vezetőnek minősített személy vezetői tevékenysége keretei között okozott károkért valamint a fenti összeférhetetlenségi szabályok megsértése esetén a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel, vagyis az általa okozott teljes kárt meg kell térítenie (Mt. 192/A § (1)-(2) bekezdés). Egyéb esetekben a vezető munkajogi felelőssége a többi munkavállalóétól annyiban tér el, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke tizenkét havi átlagkeresetig terjedhet (Mt. 192/A § (3) bekezdés). Ha a vezető munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, tizenkét havi átlagkeresetével felel (Mt. 192/A § (4) bekezdés).

Olvassa el további cikkünket: A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége >>>

Forrás: Opten - Hírlevél