A megkérdezett magyar vállalatok nagyobb arányban alkalmaznak halasztott fizetést a külföldi ügyfeleikkel (72 százalék), mint a belföldiekkel (54 százalék) szemben, és ez a hajlandóság a fizetési határidő hosszában is megmutatkozik, hiszen az átlagos belföldi fizetési határidő 27 nap, addig ez a külföldiek esetében 35 nap.  Az adatok szerint a magyar vállalatok elsősorban az osztrák és német ügyfeleket preferálják. Pedig az átlagos külföldi partner előnyben részesítését nem indokolják tények, állapítja meg az Atradius Fizetési Szokások Barométer idei második száma.

Kintlévőségek, Követelések Kezelése, Sikeres Behajtása
Országos Szakmai Konferencia

Az átlagos belföldi fizetési időtartam 30 nap, míg az átlagos külföldi 42 nap, azaz a tapasztalatok szerint a belföldi vevők tartozásaikat az átlagos fizetési határidőtől számított 3 napon belül, ellenben a külföldi vevők csak 7 napon belül fizették ki.

A megkérdezett magyar vállalatok a vevő típusok alapján különböztetik meg az alkalmazott fizetési határidőket, a legfontosabb meghatározó tényező (48 százalék) a vevő pénzügyi stabilitása. A vállalkozások több választ is megjelölhettek, így a vállalat sztenderd fizetési határideje (42 százalék), és a vevő alkupozíciója (41 százalék) követi a pénzügyi stabilitást a listán.

Az, hogy a cégek ennek ellenére meg tudták őrizni pénzügyi stabilitásukat, leginkább két tényezőnek a jó követelésmenedzsmentnek, illetve az „erős készpénzes pozíciónak” köszönhető. Abban az esetben, ha a késedelmes számláknak mégis voltak komolyabb következményei, az általában a vállalatnak a szállítók felé történő fizetési halasztásában valósult meg, ugyanis a megkérdezettek 42 százaléka vallotta ezt. Emellett míg Magyarországon a belföldi eladások tekintetében 46 százalék a készpénzes fizetések aránya, addig ez Európában 64 százalék, ami azt mutatja, hogy a magyar cégek sokkal többször veszik igénybe a szállítói hiteleket, mint európai társaik. „Ezek az adatok jól megvilágítják, hogy ha a fizetési láncban probléma jelentkezik, azt a partnerek továbbhárítják. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kellő információkkal rendelkezzünk partnereinkről, és megfelelő követeléskezelést alkalmazzunk, valamint hitelbiztosításokkal védekezzünk a kockázatok ellen” – állította Vanek Balázs , az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A megkérdezett magyar vállalatok többsége ugyanazt az eljárást alkalmazza a külföldi és belföldi vevők halasztott fizetéseire vonatkozóan. Amennyiben különböző eljárást alkalmaznak, annak főbb oka, hogy a halasztott fizetési feltétellel rendelkező belföldi vevők részére gyakrabban kellett fizetési felszólításokat küldeni a megkérdezettek 53 százaléka szerint. Emellett a halasztott fizetési feltétellel rendelkező külföldi vevők részére az akkreditív okmányos meghitelezés gyakoribb használata is jelentkezett a megkérdezettek 17 százalékánál.

A magyar megkérdezettek 66 százaléka nem ad árengedményt vevőinek abban az esetben, ha a vevő az esedékesség előtt rendezi a számlát. Ez az arány megegyezik az európai (62 százalék) és a globális felmérés (59 százalék) eredményeivel. Ez azt mutatja, hogy a magyar válaszadók – hajlandóságtól függetlenül – nem csökkentik áraikat a korábbi fizetés érdekében, ahogy a kutatásban részt vevő országok többségének vállalatai sem.

Amennyiben egy vállalkozás változtatást hajtott végre a behajtás területén az elmúlt évben, akkor ez a válaszadók 53 százalékánál abban merült ki, hogy gyakrabban küldtek fizetési felszólításokat a megkérdezettek. „Mindenképpen biztató, hogy a magyar cégek több figyelmet fordítanak a behajtásra, még akkor is ha az említett változtatások nem túl jelentősek” – mondta Vanek Balázs.

Forrás: vg.hu