Az év vége közeledtével a társaságoknál újra felmerül a feltöltési kötelezettség, vagyis az, hogy bizonyos adónemeknél december 20-ig az addig befizetett adóelőlegeket ki kell egészíteni az éves szintű adókötelezettség várható összegére. A feltöltési kötelezettség alapvetően minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásra, valamint az evatörvény hatálya alá eső cégekre vonatkozik, egyes esetekben azonban a törvény mentesít a kötelezettség alól.

Társasági adó, iparűzési adó és az energiaellátók jövedelemadója

Az új szabályozás értelmében azon társaságiadó-alanyok, akik nem vallják be és nem fizetik meg 2010. december 16-ig (az egyébként 2010. december 20-án esedékes) társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettségüket az állami adóhatósághoz, a kedvezőbb új adóelőleg-feltöltési szabályok alapján állapítják meg feltöltési kötelezettségüket. Míg a régi szabályok értelmében december 20-ig azon cégek kötelezettek társasági adóelőlegüket és helyi iparűzési adóelőlegüket a várható adókötelezettség összegére feltölteni, amelyeknek az árbevétele a tárgyévet megelőző adóévben (alapvetően tehát 2009-ben) meghaladta az 50 millió forintot. Az új szabályok értelmében az 50 millió forintos árbevételi határ 100 millió forintra növekszik. Ezen előírásból az következik, hogy az a cég, amely 2009-ben 50 és 100 millió forint közötti nettó árbevételt realizált, de 2010. december 16-ig nem ad bevallást a feltöltési kötelezettségéről, és a különbözetet nem fizeti meg, az 2010-ben mind a társasági adóelőleg-, mind pedig a helyi iparűzési adóelőleg-feltöltési kötelezettség alól mentesül.

A feltöltési kötelezettség határideje december 20-a, ezért az adóelőleg-fizetési és -feltöltési kötelezettséget december 20-ig kell teljesíteni.

A feltöltéskor a cégeknek meg kell becsülniük az adóév várható bevételi és költségadatait. Az ez alapján megállapított, várható adókötelezettség teljes összegének az adóévben befizetett adóelőlegekkel csökkentett összegét adóelőleg-feltöltési kötelezettségként meg kell fizetniük, a társasági adó esetében az állami, illetve a helyi iparűzési adó esetében az önkormányzati adóhatóság részére.

Az energiaellátók jövedelemadójánál a feltöltés annyiban különbözik a másik két adónemtől, hogy nincs évközi adóelőleg-fizetési kötelezettség, és december 20-ig a becsült bevételi és költségadatok alapján kalkulált, várható adókötelezettségnek csak a 90 százalékát szükséges megfizetni az állami adóhatóság részére. További eltérés, hogy az energiaellátók jövedelemadójának feltöltésénél nincs jelentősége a bevallás benyújtási napjának, csak azon adóalanyok mentesülhetnek a feltöltési kötelezettség alól, amelyek a megelőző adóévben éves szinten nem realizáltak 50 millió forintot meghaladó összegű árbevételt.

A társasági adó és az energiaellátók jövedelemadójának feltöltéséről december 20-ig be kell nyújtani a 1046 számú adóbevallást. Újdonság, hogy – az idei évtől először – december 20-ig a helyi iparűzési adóelőleg-feltöltési kötelezettség összegéről is bevallást kell tenni, az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresített nyomtatványokon.

Egyszerűsített vállalkozási adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társaságoknak – árbevételi határra való tekintet nélkül – december 20-ig ki kell egészíteniük az evaelőlegüket az éves evakötelezettségnek megfelelő összegre. A feltöltési kötelezettségről külön adóbevallást nem szükséges benyújtani, és az összegét csak az éves adóbevallásban kell feltüntetni.

Ágazati különadó

A 2010. évben ágazati különadó-fizetési kötelezettséggel járó tevékenységet folytatóknak a 2009. évi adóköteles tevékenységükből származó, nettó árbevételük alapján 2010. december 20-ig ágazati különadó-előleget kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük az állami adóhatóság részére. A tevékenységüket 2010-ben kezdők esetében az adóelőleg összegét a 2010-es adóévre várható, adóköteles nettó árbevétel alapján kell megállapítani.

Jogkövetkezmények

Amennyiben az adóalanyok határidőre nem tesznek eleget a feltöltési kötelezettségüknek, vagy a befizetett összeg nem éri el a tényleges adókötelezettség 90 százalékát, akkor az adóhatóság a tényleges adókötelezettség 90 százaléka és a határidőre megfizetett adóelőleg különbözete után 20 százalékig terjedő mértékű mulasztási bírságot szabhat ki.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már néhány napos késedelem vagy a megengedettnél pár százalékkal nagyobb eltérés is maga után vonhatja a mulasztási bírság kiszabását. Az adóhatóság jelenlegi gyakorlata alapján nem tekint el a mulasztási bírság kiszabásától.

Az adóév utolsó hónapjában teljesítendő változás-bejelentések

Az év utolsó hónapjában számos olyan határidő van, amely időpontokig az adóalanyoknak lehetőségük adódik egyes adózásukkal kapcsolatos, korábbi választásaikat megváltoztatni, illetve megerősíteni. Ennek formája a változásbejelentés, aminek nagy része az általános forgalmi adó szabályozásához kötődik. Az alábbiakban sorra vesszük azon legfontosabb területeket, amelyekkel kapcsolatos változások bejelentése alapvetően meghatározhatja az adózók következő évi, de akár hosszabb működését is.

Ingatlanokhoz, földterületekhez kötődő választási lehetőség

Az általános forgalmi adó alanyait december 31-ig megilleti az a jog, hogy az egyébként adómentesség alá eső, beépítetlen ingatlan és több mint két éve jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező, beépített ingatlanok értékesítése, illetve az ingatlan bérbeadása tekintetében a következő adóévtől az adókötelessé tételt válassza. Az áfaalanyok külön a bérbeadás és külön az értékesítés tekintetében is dönthetnek arról, hogy valamennyi ingatlantípusra az áfakötelezettséget választják, vagy az adókötelessé tételt csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében alkalmazzák.

Ha az adózó a fentiek alapján az áfakötelezettség mellett dönt, akkor ettől öt évig nem térhet el. Azért érdemes kellő körültekintéssel dönteni, mivel így válik teljes mértékben levonhatóvá az ingatlanokhoz, földrészekhez, építményekhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő általános forgalmi adó, ha azokat az adóalany eladási vagy bérbeadási céllal szerzi be, illetve hozza létre.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az építési telek, valamint azon ingatlan (ingatlanrész) és a hozzá kapcsolódó földrészlet értékesítése, amelynek az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy még nem telt el a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év, választástól függetlenül, törvényi előírás alapján, minden körülmények között adóköteles marad.

Adóalap forintra történő átszámításánál alkalmazni kívánt árfolyam választása

Az általános forgalmi adót még abban az esetben is forintban kell meghatározni, ha egyébként az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. Ebben az esetben az adóalanyokat választás illeti meg, hogy egy belföldi, pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által közzétett devizaeladási árfolyamot, illetve ha azt az adókötelezettség keletkezésekor vagy az adóévet megelőzően az állami adóhatósághoz bejelentik, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzák.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adóalap forintban történő meghatározásához a főszabály szerint a választott hitelintézeti árfolyamot kell alkalmazni, amiről nem szükséges külön bejelentést tenni az állami adóhatóságnak. Amennyiben az áfaalannyá váláskor valaki a bejelentőlapján elfelejtette megjelölni az MNB-árfolyam alkalmazásának választását, akkor az MNB-árfolyamot csak a következő naptári évtől alkalmazhatja, feltéve, hogy a választását december 31-ig bejelenti az állami adóhatóságnak.

Az MNB-árfolyam választásától egy évig nem lehet eltérni, tehát az MNB-árfolyamról a választott hitelintézet szerinti árfolyamra csak a megelőző év december 31-ig megtett bejelentés alapján lehet áttérni. Nem is célszerű az árfolyamok évenkénti váltogatása, mert azzal a számvitelről szóló törvényben rögzített összemérés és következetesség elvét sértenénk meg. A fenti választás nemcsak az adóalap forintra történő átszámítására van hatással, hanem megkönnyítheti a könyvvezetést is, ha mind az áfaadóalap meghatározásában, mind a könyvviteli nyilvántartásban azonos – MNB- vagy hitelintézeti – árfolyamot alkalmaznak.

Alanyi adómentesség választása

Alanyi adómentességet az az adóalany választhat, akinek sem a tárgyévi, sem az azt megelőző évi árbevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. Az adózó választását december 31-ig teheti meg az állami adóhatóság részére, abban az esetben azonban, ha az adóév közben túllépi a fenti értékhatárt, akkor az alanyi adómentesség megszűnését 15 napon belül szintén kötelező bejelentenie.

Az adómegállapítás különleges módjainak választása, illetve az azzal való felhagyás

Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, illetve régiség értékesítését végző viszonteladók december 31-ig az állami adóhatósághoz tett bejelentés alapján dönthetnek arról, hogy a következő adóévtől

alkalmazza.

A halasztásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a globális nyilvántartás alkalmazásától egy naptári évig, míg a másik két választástól két naptári évig nem lehet eltérni. Az általános szabályok szerinti adózás választásánál szem előtt kell tartani azt a szabályt, hogy ha a második naptári év végéig a viszonteladó nem jelenti be, hogy a tevékenységére továbbra is az általános szabályok szerinti adózást kívánja alkalmazni, akkor a következő évtől ismét az árrés utáni adózást kell alkalmaznia.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges adózás alá tartozó adóalany december 31-ig tett bejelentés alapján dönthet arról, hogy a következő évtől általános forgalmiadó-kötelezettségét az általános szabályok szerint kívánja-e folytatni. A döntésnél figyelembe kell venni, hogy az adóalany két naptári éven keresztül nem térhet el a választásától.

A befektetési arany előállítóját, értékesítőjét, illetve közvetítőjét is megilleti az a jog, hogy az állami adóhatóság részére december 31-ig tett bejelentés alapján a következő adóévtől adókötelessé teszi a befektetési arany más adóalany részére történő értékesítését. A választásnál fontos szempont, hogy attól öt éven keresztül nem lehet eltérni.

Amennyiben a különleges adózás alá tartozó adózó a fentiekben bemutatott választása helyett – a tilalmi időszak leteltével – ismét a főszabály szerinti adózást kívánja alkalmazni, akkor erről a döntéséről (az általános szabályok szerint adózó viszonteladó kivételével) a visszatérést megelőző év utolsó napjáig kell bejelentést tennie az állami adóhatósághoz.

Egyszerűsített vállalkozási adóalanyokra vonatkozó kötelezettségek

Az evaválasztás feltételeinek megfelelő adózók 2010. december 20-ig jelenthetik be az állami adóhatósághoz, hogy a 2011. adóévtől az egyszerűsített vállalkozási adót kívánják alkalmazni.

Ha az egyszerűsített vállalkozói adó alanya december 20-án nem felel meg az evafeltételeknek, avagy önként dönt úgy, hogy a továbbiakban nem kíván az evaadó alanya lenni, akkor ezt december 20-ig köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozni kell a fentiekben bemutatásra került általános forgalmi adó választási lehetőségei, kötelezettségei tekintetében is. Fontos kritérium, hogy az evaalanyiság megszűnését követő négy adóéven belül nem választható ismételten az evaalanyiság.

Jó tudni, hogy december 31-ig az evaalanyokat is megilleti az általános forgalmi adó forintban történő meghatározásánál alkalmazott árfolyam-választási lehetőség, hiszen a Közösségen belülről történő termékbeszerzéseknél, illetve a fordított adózás alá eső ügyletek többségénél maga is az általános forgalmi adó alanyává válik, és az ilyen jellegű beszerzései után köteles megfizetni az általános forgalmi adót.

Forrás: rsmdtm.hu