Tb. ellátások Tb. nyugdíj 2011. Új jogszabályok gyakorlati alkalmazás Országos Szakmai Konferencia

• Beilleszthetőség a cafeteria rendszerbe
• Adóvonzata megegyezik a többi, béren kívülijuttatással (19,04%)
• A nyugdíjrendszert érintő változások miattminden munkavállaló számára biztonságot nyújthat egy ilyen típusú munkáltatói juttatás lehetősége.

• Nyomonkövethetőség: a tagdíjbefizetéseket és ajóváírt hozamokat névre szóló egyéni számlántartják nyilván, amelynek egyenlegéről a tagminden évben számlalevelet kap.
• Örökölhetőség: az egyéni számlán lévő összegre teljes mértékben kedvezményezett jelölhető. Amennyiben a pénztártag nem jelöl meg kedvezményezettet, úgy a törvényes vagy végrendeleti örököst tekintik annak, így az évek során befizetett összeg a tag elhalálozása esetén nem vész el.
• Az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni befizetések, valamint a támogatói adomány jogcímen az egyéni számlán jóváírt összegek 20%-ával csökkenthető a személyi jövedelemadó. Ez az adókedvezmény a 2011-es esztendőtől kezdve egy évben legfeljebb 100 000 Ft lehet, kivéve azok számára, akik 2020. január 1-je előtt betöltik a rájuk irányadó öregséginyugdíjkorhatárt, ők ugyanis 130 000 Ft-ig igényelhetnek vissza adót. A visszaigényelhető összeg felső határa elérheti a 120 ezer, illetve a 2020. január 1-je előtt nyugdíjba vonulók esetében 150 ezer forintot is, ha az önkéntes nyugdíjpénztári tag egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári tagdíjbefizetést is teljesít, de pénztári áganként a befizetések után visszaigényelhető összeg nem haladhatja meg a 100 ezer, illetve 130 ezer forintot. Az adókedvezményt az adóbevallásnál lehet visszaigényelni vagy önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári számlaszámra utaltatható át (csak egy számlaszám adható meg,  nem lehet több számla között megosztani az adókedvezményt).
• A tagdíjfizetést a munkáltató átvállalhatja. A tagdíj átvállalásával a munkáltató segítheti dolgozóit az öngondoskodásban. Ezt egyre több cég teszi meg, mivel a tagdíjátvállalást költségként számolhatja el.
• A pénztárban felhalmozott vagyon a befektetések hozamaival gyarapszik és a hozam kamatadó mentes.
• Biztosabb alapokon áll a tag majdani nyugdíja. Az önkéntes nyugdíjpénztár által "több lábon áll" a tag majdani nyugdíja. Mivel pénztártagként a nyugdíjjárulék több helyre kerül, nyugdíjasként a társadalombiztosításon felül (esetleg magánnyugdíjpénztártól) az önkéntes nyugdíjpénztártól is kap nyugellátást. Ez jelentősen megosztja a majdani nyugdíjjal kapcsolatos esetleges "kockázatokat".

• Az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása, vagyis a kiegészítő nyugdíj (adómentesen) a nyugdíjkorhatár elérése utánvehető igénybe. E szempontból betöltöttnekminősül a nyugdíjkorhatár, azaz jogtechnikai szempontból nyugdíjasnak tekinthető a pénztártag akkor is, ha speciális, korhatár előtti ellátást (korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányász-, művész-, szolgálati vagy rokkantnyugdíjat, növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékot) vesz igénybe.
• A nyugdíjpénztári tag az egyéni számláján lévő követeléshez a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően egy összegben vagy részletekben is hozzájuthat. Ennek feltétele a 10 éves várakozási idő (kötelező várakozási idő) elérése, valamint a pénztártagság további fenntartása.
• Amennyiben a pénztártag részére az önkéntes nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesít, az adóköteles jövedelemnek minősül, kivéve ha a nyugdíjpénztár a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást. (Ez utóbbi kifizetés tehát adómentesen vehető igénybe.)
• A kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől már kedvezménnyel vehető igénybe a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő adóköteles kifizetés. Az ilyen címen történő kifizetés adómentes része évenként 10 százalékkal emelkedik, és a 20. évet követően válik adómentessé.