Fókuszban a számlakorrekció - Áfa reggeli dr. Csátaljay Zsuzsával!

Az eladó jogalanyiságának, adóalanyiságának, adószámának, jövedéki engedélyének ellenőrzése.

A NAV honlapján (www.nav.gov.hu, www.apeh.hu) lekérdezhetők a hatósági nyilvántartásban szereplő, adószámmal rendelkező, áfa alanynak minősülő vállalkozások és alkalmazottainak létszáma. Lekérdezhető továbbá az eva adóalanyok adatai is. Amennyiben a vevő ezeknek a követelményeknek eleget tett - egyéb jogszabályi feltételeknek is megfelelve - nem vitatható el tőle az adólevonási jogosultság.

A számlában feltüntetett, áthárított adó levonhatóságát általában nem befolyásolja az olyan körülmények, amelyek a számla kibocsátójának róható fel.

Így nem róható fel, így például, hogy az eladó az adóbevallási kötelezettségének eleget tett-e, adó befizetési kötelezettségének eleget tett-e, a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.

Fiktív ügyletek

A fiktív számlás esetek körében több irányadó ítéletet hozott a  Bíróság, az adóhatóság irányelvében határozta meg a fiktív számlák fajtáit. A fiktív számlák formailag megfelelhetnek a törvényi követelményeknek, azonban lényeges tartalmi hiányosságaik vannak.

A következő típuseseteket határozta meg irányelvében az APEH

1. A számlakibocsátó nem adóalany

Adóalanynak minősül az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez.

Ebből következően eltérően alakul a számlakibocsátó minősítése természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén.

A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet.

Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni.

Tekintettel arra, hogy az előtársaság a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhet, az adóalanyisága is fennáll, tehát az adókötelezettség mellett adólevonási jogot is gyakorolhat.

Nem minősül adóalanynak a magát társaságként feltüntetett számlakibocsátó, ha a cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, továbbá attól az időponttól kezdődően, hogy a bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, a cégeljárást jogerős végzéssel megszüntették.

Természetes személy saját nevében folytatott gazdasági tevékenysége alapján adóalanynak minősül. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó, adószámmal nem rendelkező természetes személy által kiállított bizonylat nem minősül hiteles dokumentumnak - így adólevonásra sem jogosít - a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel.

2. A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív

A gazdasági esemény vonatkozásában az értékesítés tárgyát képező termék, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, körülmények, bizonylatok (készletnyilvántartások, leltárak, szállítás, tárolás, továbbértékesítés vagy vállalkozási célú felhasználás bizonylatai stb.) alapján állapítható meg, hogy a számlában feltüntetett teljesítés a valóságban megtörtént-e és bizonyítható-e.

A gazdasági esemény fiktív, ha

a) a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény

b) a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt, jogszabályba ütközik)

c) a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.

Előfordulhat, hogy a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre. Ekkor az adóhatóság a szerződéseket a valós gazdasági tartalom alapján vizsgálja, és az adójogi következményeket ennek megfelelően állapítja meg.

Abban az esetben, ha a gazdasági esemény a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg, a számla nem hiteles, mivel nem a valóságban megtörtént gazdasági eseményt dokumentálja. Ebben az esetben a tényleges teljesítésnek megfelelően, a számla helyesbítésével korrigálhatóak az adatok.

A teljesítési időpont téves megjelölése azonban nem teszi a számlát fiktívvé. Ez esetben az adólevonás „idő előttiségét” lehet megállapítani, amely nem azonos az anyagi jogszabályok alapján jogosulatlan igényléssel.

3. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre

Ha a megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlában feltüntetett - egyébként adóalanynak minősülő - számlakibocsátó az adott ügyletet tekintve bizonyítottan nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével, vagy a számlát olyan személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát az adott ügylet tekintetében hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység.

Az ismeretlen helyen tartózkodó számlakibocsátó esete

Ha számlakibocsátó személy cégjogi és adójogi értelemben ugyan létező adóalany, de a bejelentett székhelyén, telephelyén nem lelhető fel, a képviseletére jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik, a vevőnél, megrendelőnél nem állapítható meg fiktív számlázás miatti jogkövetkezmény kizárólag azért, mert a számlakibocsátó nem lelhető fel.

Az a körülmény, hogy a számlakibocsátó tartózkodási helye ismeretlen és a bejelentett telephelyén tényleges vállalkozási tevékenységet nem folytat, önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a számla adattartalma nem hiteles. Ha a számlán szereplő terméket a levonást eszközlő adózó részére ténylegesen értékesítették, illetve, ha az értékesítést a számlán feltüntetett - adójogi szempontból létező - számlakibocsátó vagy annak nevében eljárásra jogosult személy végezte, az adólevonás nem vitatható el. Ha az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának vizsgálata alapján az ügylet létrejötte nem vitatható, és mind a jogügylet, mind pedig a vevő megfelel az egyéb feltételeknek, az áfalevonási-jog érvényesíthető.

Ezért rendkívül fontos, egy vizsgálat során az együttműködési kötelezettség keretében minden lehetséges bizonyítékot beszerezni.

A bizonyítékok köre széles lehet. Így például tanúk előállítása, akik az adott jogügylet megtörténél jelen voltak, továbbá a termék szállítására vonatkozóan amennyiben portaszolgálat működött annak feljegyzései, avagy, esetleg ha történt videokamerás rögzítés, a felvett videó anyag.

Külön esetet képez a láncvizsgálat kérdése

A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy az adóhatóságnak nincs jogszerű lehetősége arra, hogy valós gazdasági esemény esetén, kizárólag a többedik alvállalkozó személyében rejlő ok miatt az éppen ellenőrzött személynél vonja le valamely másik számlakibocsátó magatartásának adójogi következményeit.

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság ezt eljárása során nem mindig veszi figyelembe, ilyen esetben érdemes közigazgatási per során érvényt szereznünk adólevonási jogunknak.

Fókuszban a számlakorrekció - Áfa reggeli dr. Csátaljay Zsuzsával!

Forrás: adoiroda.com