A Fizetési meghagyásos eljárás gyakorlata a Közjegyzői Kamarától a bírósági eljárásig - Országos Szakmai Konferencia

A vállalkozások adminisztrációs terhe ugyan csökkenne, az állam azonban sokat bukna, ha a kormány valóban megemelné a kötelező könyvvizsgálat jelenleg 100 millió forintos értékhatárát – derül ki az Opten Kft. hatásvizsgálatából. „Elemzésünkben összehasonlítottuk egymással a közvetlenül 100 millió forint alatti, illetve fölötti árbevételű cégek foglalkoztatási és adófizetési adatait, és arra jutottunk, hogy a könyvvizsgálati kötelem erős fegyelmező erővel bír a tiszta foglalkoztatás, a nyereségkimutatás és az adóbefizetés terén” – összegzi az elemzés tapasztalatait Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A nettó 80–100 millió forint közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7 fő, míg a nettó 100–120 millió forint közötti cégek esetében több mint 50 százalékkal magasabb, 11 fő. „Az átlagban 20 százalékkal magasabb árbevétel nem magyarázza az alkalmazotti létszám több mint 50 százalékos különbségét, vagyis nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert nemzetgazdasági érdek.

A 100 millió forintos határ ugyancsak vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi jellegű ráfordítások terén. Míg a könyvvizsgálat nélkül működő cégek egy főre jutó átlagos éves személyi jellegű ráfordítása 2 445 000 forint, addig a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társas vállalkozásoknál ez 3 148 000 forint. A majd 29 százalékos különbség a létszámadatokhoz hasonlóan nem magyarázható az árbevételi különbséggel, így feltehetően ebben is szerepet játszik az állandó ellenőrzés.

Még szembeötlőbb a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem felügyelt cégek esetében ez 5 622 000 forint, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19 291 000 forint. A majdnem három és félszeres különbséget szintén nem indokolja a némileg magasabb árbevétel. „A különbség értelemszerűen abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számlaügyletekkel csökkenti a nyereséget, míg a könyvvizsgált cégeknek erre kevesebb lehetősége van” – véli Csorbai Hajnalka. Amíg a kisebbek a nyereséget csökkentik, addig a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót optimalizálják, részben feltehetőleg éppen a könyvvizsgálók által javasolt hathatós, de mindenképpen törvényes eszközökkel.

Erre utal, hogy a könyvvizsgálatra kötelezettek nyereségükből átlagosan csak 6,6 százalék adót fizetnek, ugyanakkor a könyvvizsgálattal nem rendelkezők átlagosan 14 százalékot. „Ez a különbség részben abból származhat, hogy a kisebb cégek a csökkentett nyereség után már nem mernek sok adókedvezményt igénybe venni, mert félnek az ellenőrzéstől” – véli az Opten igazgatója.

A kontrollcsoportokat vizsgálva kimutatható, hogy a nem könyvvizsgált cégek esetében a felszámolások mértéke éves szinten 1,91 százalék, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a könyvvizsgálók által felügyelt társaságoknál, ahol ez az érték 0,98 százalék. A könyvvizsgálat eszerint jelentősen csökkentheti azon cégek számát is, amelyek megszűnés esetén adósságot hagynak maguk után a cégvilágban.

A könyvvizsgálói tevékenység következtében a cégeknél fennálló rendezettebb számviteli környezet, illetve a tájékozottság egyértelműen megmutatkozik az európai uniós források kiaknázásánál is. Míg a könyvvizsgáló segítsége nélkül működő vizsgált cégek 9,5 százaléka jutott uniós támogatáshoz, a könyvvizsgált cégek esetében ez az arány több mint 15 százalék. „Mindezt figyelembe véve nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egész országot lefedő, kiépített, képzett könyvvizsgálói hálózat hozzájárul a bizalom megerősödéséhez és a gazdasági kultúra jelentős fejlődéséhez, ezért kétszer is meggondolandó, érdemes-e a csökkenteni a könyvvizsgálattal rendelkező cégek számát” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

A Fizetési meghagyásos eljárás gyakorlata a Közjegyzői Kamarától a bírósági eljárásig - Országos Szakmai Konferencia

Forrás: privatbankar.hu