Az üzleti év zárásával hamarosan döntenek a társaságok az osztalékfizetésről is. A kft-ben az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor fizethető osztalék, ha az ügyvezető fizetőképességi nyilatkozatot tesz, és azt 30 napon belül a cégbíróságnak is megküldi.

• Mit kell tudni az osztalékfizetés számviteléről

A társasági törvény szerint a taggyűlés az osztalékról az ügyvezető javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Ha ilyen határozat nincs, akkor osztalék nem hagyható jóvá, és nem is fizethető ki később. Megjegyezzük, hogy a jóváhagyott osztalékot akár egy-két év múlva is ki lehet fizetni, és ha társasági szerződés engedi, akkor nemcsak készpénzben, hanem nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként (például laptop, cégautó) is kifizethető.

Fizetőképességi nyilatkozat: kft-nél kötelező, rt-nél nem

A korlátolt felelősségű társaságoknál a taggyűlési határozaton túl arra is szükség van, hogy az ügyvezető nyilatkozzon arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeit. A fizetőképességi nyilatkozat hiányában történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető felel.

A fizetőképességi nyilatkozatot az ügyvezető köteles 30 napon belül benyújtani a cégbírósághoz. A cégbírósági bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Míg  a kft-nél kötelező  a nyilatkozattétel, részvénytársaságnál csak akkor kell nyilatkoznia az igazgatóságnak, ha az alapszabály ezt kifejezetten előírja. A részvénytársaságnál egyértelmű a szabályozás atekintetben, hogy a fizetőképességi nyilatkozatot az igazgatóságnak kell megtennie. A kft-nél ellenben nem tér ki a törvény arra, hogy miként kell nyilatkozni akkor, ha a társaságnak több ügyvezetője van. Kifejezett előírás hiányában a képviseleti szabályokat kell alkalmazni ilyenkor is, azaz együttes cégjegyzésre jogosultak csak együttesen nyilatkozhatnak, az önálló cégjegyzési joggal rendelkezők pedig önállóan.

Azokat a kifizetéseket, melyeket a fizetőképességi nyilatkozattal kapcsolatos szabályok ellenére teljesítettek, vissza kell fizetni a társaságnak, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a tag (részvényes) rosszhiszeműségét. A tag (részvényes) rosszhiszemű akkor, ha a körülmények alapján tudott vagy tudnia kellett volna arról, hogy az osztalékfizetésnek a feltételei nem állnak fenn.

Mikor fizethető osztalék?

Az osztalékfizetést a társasági törvény és a számviteli törvény is feltételekhez köti. A fizetőképességi nyilatkozat nem pótolja az egyéb törvényes előfeltételeket. Ez azt jelenti, hogy kft. és az rt. a saját tőkéjéből a tagok (részvényesek) javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke, alaptőke leszállítást kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülésekor, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet.

Nem lehet osztalékot fizetni, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, alaptőkéjét.

Osztalékelőleg: csak ha a társasági szerződés engedi!

Ahogy fentiekben láttuk, osztalék csak az üzleti év zárása után, az eredmény ismeretében fizethető. Amennyiben a társaság tulajdonosai évközben is szeretnének részesedni a cég eredményéből, osztalékelőleget vehetnek fel. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a társasági szerződés kifejezetten tartalmazza. Ezért például szerződésmintával alakított társaságban nem fizethető osztalékelőleg, ezt a lehetőséget ugyanis a szerződésminta nem tartalmazza. Ehhez módosítani kell  a társasági szerződést és át kell térni szerződésmintáról az általános szabályokra.

Az osztalékelőleg fizetésének alapvető feltétele, hogy a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján ennek ne legyen akadálya, és a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke a kifizetés folytán ne csökkenjen a törzstőke összege alá.

Emellett a tagoknak vállalniuk kell az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az derülne ki, hogy nincs meg az osztalékfizetés jogszabályi feltétele. Ez a helyzet akkor következik be, ha az derül ki, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke mértékét.

Forrás: atecged.hu