Az Internet juttatási formák adózása 2011-ben

 

Kapcsolódó címkék: Internet, adózás, kedvezményes adózású béren kívüli juttatássá, adókötelezettség, Internet utalvány

2011. június 10. péntek, 05:34
itcableAz internet juttatás idént kedvezményes adózású béren kívüli juttatássá vált, megszüntetve ezzel a korábbi adómentes juttatási lehetőséget. Az új szabályozás szerint a munkáltató biztosíthatja a juttatást: közvetlenül internet szolgáltatásként, költségtérítés formájában, internet utalvány juttatásával. Bármely formában történő juttatás legfeljebb havi 5.000 forintot meg nem haladó összegben számolható el kedvezményes adózású juttatásként.

JELENTKEZZEN KONFERENCIÁNKRA! >>

A közvetlen Internet-szolgáltatás formájában történő juttatás

A közvetlen Internet-szolgáltatás formájában történő juttatás esetén a munkáltató rendeli meg a szolgáltatást közvetlenül a magánszemély javára, tehát a munkáltató nevére szóló számla alapján történik a juttatás elszámolása.
A juttatás adókötelezettségét az Internet szolgáltatás Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjára (jellemzően az ellenérték esedékességének időpontjára) kell megállapítani, és ezen időpontnak megfelelő havi 08-as bevallásban kell szerepeltetni.
Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a munkáltató az internet szolgáltatást a munkavégzés hatókörében, annak feltételeként biztosítja, akkor annak költsége nem lesz adóköteles juttatás, lényegében adómentesen elszámolható. Ilyen esetben mindenképpen tartalmazza a munkavállaló munkaszerződése vagy munkaköri leírása azt, hogy a munkáltató az – akár otthoni, akár mobil – internet szolgáltatást a munkavégzés hatókörében, annak feltételeként biztosítja.

Ha például a juttató a március havi internet szolgáltatásról szóló számlát április 10-én kézhez veszi, és az abban foglalt 8.900 Ft-os ellenértéket május 15-ig kell kiegyenlítenie, akkor az internet szolgáltatást május 15-én kell juttatottnak tekinteni, tehát a május havi 08-as bevallásban kell szerepeltetni az 5.000 Ft 1,19-szerese után 16% szja-t, a fennmaradó 3.900 Ft 1,19-szerese után a 16%-os szja-t és 27% eho-t.

Költségtérítés formájában történő juttatás

Költségtérítés formájában történő juttatás esetén a magánszemély nevére vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló számla alapján történik az elszámolás.
A munkavállalónak az eredeti számlát be kell mutatnia a munkáltatónál, de a munkáltatónak arról csak másolatot kell megőriznie. A juttatás adókötelezettségét a munkavállalóval történő elszámolás időpontjára kell megállapítani, és ezen időpontnak megfelelő havi 08-as bevallásban kell szerepeltetni.

Ha pl. a munkavállaló havi internet költsége 3.900 Ft, és az április havi számla bemutatásra és elszámolásra kerül májusban, akkor a 3.900 Ft költségtérítés teljes egészében május havi kedvezményes adózású juttatás, tehát a május havi 08-as bevallásban kell a 3.900 Ft 1,19-szerese utáni 16% szja-t szerepeltetni. Ha viszont a munkavállaló az április és május havi számláját júniusban együtt mutatja be, és a két számla alapján 2 x 3.900 = 7.800 Ft kerül elszámolásra júniusban, akkor az internet szolgáltatást júniusban kell juttatottnak tekinteni, tehát a június havi 08-as bevallásban kell szerepeltetni az 5.000 Ft 1,19-szerese után 16% szja-t, a fennmaradó 2.800 Ft 1,19-szerese után a 16%-os szja-t és 27% eho-t.
Ha a munkáltató kizárólag a havi 5.000 Ft-os összeghatárig kíván költségtérítést juttatni a munkavállaló részére, akkor a juttatás elszámolására vonatkozó szabályzatban rendelkezni kell arról, hogy egy adott hónapban bemutatott számla/számlák alapján legfeljebb 5.000 Ft fizethető ki költségtérítésként, függetlenül attól, hogy milyen időszakra vonatkozó internet szolgáltatásról van szó.

Utalvány formájában történő juttatás

Az utalvány formájában történő juttatás esetén 2011-től újdonság, hogy a magánszemély a juttatástól számított három hónapon belül számlával köteles igazolni a felhasználást. Ilyen esetben az 5.000 Ft-os értékhatárra tekintettel szükséges az utalvány kiadásának időpontjára rögzíteni, hogy mely időszakra történik az utalvány kiadása. A juttatás adókötelezettségét az utalvány kiadásának időpontjára kell megállapítani, és ezen időpontnak megfelel 08-as bevallásban kell szerepeltetni. A magánszemélynek az utalvány kiadását követő három hónapon belül be kell mutatnia olyan eredeti számlát, amely a saját vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szól, és amelynek a kiegyenlítése az utalvány kiadását követően az utalvány felhasználásával történik meg. A munkáltatónak elegendő az eredeti számláról másolatot készítenie, és azt megőriznie. Figyelni kell arra is, hogy amennyiben a magánszemély havi számlázás alapján fizeti az internet szolgáltatás költségét, akkor egy-egy számla kiegyenlítésekor legfeljebb 5.000 Ft értékű utalványt használhat fel. Ha ennél több utalványt használ fel, akkor az 5.000 Ft-ot meghaladó rész olyan kifizetői adókötelezettséggel járó juttatás lesz, amelynél az 1,19-szeres összeg után 16% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli a kifizetőt.
Viszont, ha esetleg a magánszemély negyedéves számlázás alapján fizeti az internet szolgáltatás költségét, akkor a számla kiegyenlítésekor akár 3x5.000 Ft értékű utalványt is felhasználhat.

Amennyiben a munkavállaló az utalvány juttatásától számított három hónapon belül nem igazolja az utalvány felhasználását a fentieknek megfelelően, akkor a korábban megállapított és bevallott 16%-os személyi jövedelemadót önellenőrzéssel módosítani kell, és az elszámolásra nyitva álló három hónapos határidő lejártát követő napon a kiadott utalvány(ok) értékét bérjövedelemként kell elszámolni.

Melyik juttatási formát válasszam?

Amennyiben egy vállalkozás úgy dönt, hogy támogatja a munkavállalók internet használatát, akkor az egyes juttatási formák közüli választás során az adminisztrációs nehézségekre figyelemmel célszerű a döntést meghozni.

JELENTKEZZEN KONFERENCIÁNKRA! >>

 
 
 

Friss hírek

Élelmiszer-lánc felügyeleti díj 2012. Mennyi? Kire vonatkozik? Hogyan tegyük meg a bevallást?

2012-05-17 07:03:08

szamolAz élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A továbbiakban összefoglaljuk, hogy kit érint, mennyit kell fizetni, miket kellene tenni a bevallás benyújtásához.

Utaljon eurót olcsóbban a határon túlról, milliókat takarít meg!

2012-05-17 06:47:54

e_szamlaEgynapos kirándulással csaknem évi kétmillió forintot nyerni? Lehetséges, ha egy aktív uniós kapcsolatokkal rendelkező kkv pénzforgalmának lebonyolításához például Szlovákiában nyit számlát. Ez derült ki miután nagyító alá vettük a magyar vállalkozói számlák költségeit a határon innen és túl, különös tekintettel a devizában fogadott és küldött tételekre.

Itt a legújabb adó! Jövőre értéknövekedési adót vethet ki a kormány a magyar ingatlanokra

2012-05-16 06:14:42

elado_hazJövőre tízszázalékos értéknövekedési hozzájárulást - lényegében adót - fizethetnek az önkormányzatoknak az ingatlanuktól megváló tulajdonosok - derül ki egy kedden megjelent törvénytervezetből. Az adó kivetésének feltétele, hogy az adott területen lévő ingatlanok értékéről legyen nyilvántartás. A kormány az építési törvény módosításával jövőre bevezetné az értéknövekedési hozzájárulást, amit az ingatlantulajdonosoknak kellene megfizetniük az eladás után - derül ki a kormány holnapján kedden megjelent tervezetből.

Hogyan kerüljük ki a telefonadót!

2012-05-16 05:59:36

okostelefonA kormány új kétforintos percenkénti telefonadó bevezetését tervezi, melytől már az idei évben 25-30 milliárdos extrabevételt remél. A pecdíjak és a telefonadó kikerülése azonban van lehetőség, a kb. 2 millió okostelefont felhasználó, akár teljesen ingyenesen is beszélgethet az interneten keresztül.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on



Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 220 03 63 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: