A Bizottság a magyar Áfa törvény adóvisszaigénylési szabályai miatt indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen. E szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetendő áfát, és amennyiben a levonható áfa összege meghaladja a befizetendő adóét, úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó áfával együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.

Kapcsolódó cikkeink:

• Elbukott a magyar áfaszabályozás az EU-ban, jogtalanul halogatták a cégek áfavisszaigényléséről szóló döntéseket

A Bizottság szerint a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi az adóalanyok adó-visszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg. Ráadásul a magyar szabályozás oly módon sújtja az adóvisszaigénylési jog gyakorlásának elhalasztásával a vállalkozásokat, hogy közben az adóalanyok már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének kézhezvétele előtt kényszeríti az áfa megfizetésére úgy, hogy az adó értékét az ügylet megfizetéséig az ügyletben részt vevő mindkét féltől elvonja. Mindezzel a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve.

Mivel az ügyben a hazánkkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult.

A Bíróság 2011. július 28-án született ítéletében emlékeztet arra, hogy az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. A Bíróság megállapította, hogy a vállalkozásokat megillető, az üzleti partner által előzetesen felszámított adó levonásához való jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő áfára is kiterjed. Az irányelv szerint ugyanis az áfa-fizetési kötelezettség, valamint az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a beszerzés ellenértékét kifizették-e vagy sem.

E körülmények között a Bíróság kimondta, hogy az irányelv főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az áfa különbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását.

A Bíróság mindazonáltal megjegyezte, hogy a tagállamok az irányelvvel összhangban előírhatják az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, feltéve, hogy a cégek ilyen estekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adó-visszatérítést. A Bíróság szerint azonban a magyar szabályozás alapján egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adóvisszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet.

Mindezek alapján a Bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelv rendelkezéseivel.

Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy a törvényhozás hogyan és mikor fogja megváltoztatni a kifogásolt szabályt, amely egyébként további kérdéseket vethet fel.

Forrás: PWC hírlevél