Erőteljesen kritizálta a Matolcsy-féle gazdaságpolitika két alapelemét Mellár Tamás. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt kutatási igazgatója szerint fel kellene hagyni az egykulcsos szja-val és az államadósság elleni erőltette ütemű harccal egyaránt.

Chikán szerint a sikeres országokban sokoldalú, többpárti és valódi hatáskörrel rendelkező versenyképességi tanácsok működnek. Ehhez képest Magyarország jelenleg nincs ilyen intézményi háttér, a gazdaság leginkább innovatív részei közül a gyógyszeripar és az infokommunikációs szektor különadóztatás zajlik, a nem tankönyvi gazdaságpolitika pedig nem a kiszámíthatóságra koncentrál - derült ki a volt gazdasági miniszter szavaiból.

Nem gondolomm, hogy helyes, ha a kormányzat kiemel bizonyos ágazatokat, a nemzetközi példák alapján az úgynevezett nemzeti bajnokok erősítése hosszú távon nem kifizetődő - válaszolta egy kérdésre Chikán. A közgazdász egyetért azzal, hogy fontos a foglalkoztatás növelése, ám sem keresleti, sem kínálati oldalon nem tartja belátható időn belül elérhetőnek az egymilió új munkahely ígéretét.

Mellár: visszatért go-stop politika

Nagy válságban vagyunk - jelentette ki előadásában Mellár Tamás, a PTE egyetemi tanára, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt kutatási igazgatója. Bár a kormány erőteljesen hivatkozik arra, hogy a világgazdasági válság miatt kényszerül komoly kiigazításra, a valóságban még nincs második válságszakasz a világban, ezért ennek még nem jelentkezhetnek a negatív hatásai, így ez az érvelés nem állja meg a helyét - véli a jobboldali közgazdász.

A magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 2,5-3,0 százalék, ettől jócskán elmarad a kormány által 2012-re tervezet másfél százalék is. Mellár véleménye szerint látványosan visszatért Magyarországra a stop-go politika: a 2011-es keresletösztönzés után jövőre komoly visszafogás következik. Jelenleg csupán az export képes húzni a magyar növekedést, a beruházás és a belső fogyasztás stagnál, így nem látszik a folytatás.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájában sok paternalista elem ötvöződik a kínálatösztönző, neokonzervatív lépéssel. A kormányzati döntések előtt rendszeresen hiányoznak a hatástanulmányok rövid és hosszú távra egyaránt, sok az improvizáció. A közgazdász erőteljes kritikát fogalmazott meg a jelenlegi irányokkal kapcsolatban. Két területen is azt hangsúlyozta, hogy fel kellene hagyni az eddigi gazdaságpolitika folytatásával. Mellár szerint egyrészt be kellene fejezni a felsőosztályt feleslegesen segítő perverz újraelosztást (ez elsősorban az egykulcsos szja-t jelenti). Másrészt pedig javasolja, hogy a kormányzat hagyjon fel az államadósság elleni harccal, mivel az könnyen oda vezet, hogy a produktív forrásokat csökkenti, a gyors adósságcsökkentés pedig vagy a vagyon elherdálásához, vagy a magyar gazdaság növekedési potenciáljának további romlásához  vezet. Harmadrészt hibás döntésnek tartja a jóléti állam leépítését is, mivel nem a jóléti szisztéma magas költségigénye az oka a problémáknak, a humán tőke fejlesztése nélkül pedig nem lesz újra tartós és komoly gazdasági növekedés Magyarországon.

Javaslatai szerint több területen javíthatna viszont a helyzeten egy jobb gazdaságpolitika: ide tartozik a mezőgazdaság- és vidékfejlesztés, megújuló energia szektor erősítése, a gazdaságszerkezet átalakítása, hogy nőjön a hozzáadott érték aránya és több munkaintenzív technikák alkalmazzanak, Mellár javasolja a progresszív jövedelemadózás és/vagy a vagyonadó bevezetését, továbbá a gazdasági támogatások radikális átrendezését. Ha pedig mindezt hatékony piacszabályozás és piacvédelem - szavai szerint "a multikkal nem háborúzni, hanem kiegyezni kellene", a gazdasági háttérintézmények kiépítése, kistérségi szintű gazdasági társaságok létrehozása kísérné, valamint újra életre kelne a vállalkozásösztönzést és foglalkoztatásnövelést megcélzó Új Széchenyi terv, akkor érdemben javulhatna a helyzet. A következő években három százalék körüli gazdasági növekedést lehetne meghirdetni, majd utána a költségvetési egyensúlyt létrehozni - fogalmazott a közgazdász.

Forrás: napi.hu