A jövőre jelentősen megemelkedő minimálbér azt eredményezheti, hogy ismét beindulnak a manipulációk. Vagy kijelentik a magasabb bérköltségek miatt a dolgozókat, és a későbbiekben „svarcban” foglalkoztatják őket, vagy részmunkaidőt jelent majd bizonyos esetekben a 92 ezer forintos minimálbér – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, aki szerint jövőre az átlagos magyarországi adóterhelés tovább nő. Az APEH volt elnökhelyettese szerint tévhit, hogy az adóintézkedések új munkahelyeket teremtenek

– Serkenti a magyar gazdaságot az átalakuló adórendszer? Egyáltalán, versenyképes ez a szisztéma a kelet-európai mezőnyben?
– Adóemelések közben és adóemelések előtt vagyunk, amitől nem kell megrettenni, ez ugyanis illeszkedik a nemzetközi trendbe. Ha a kormány adóemelési koncepciója, pontosabban annak eszközrendszere elősegíti az államadósság csökkentését és az alacsonyabb államháztartási hiányt, akkor van értelme az adórendszer megváltoztatásának. Európai viszonylatban a magyarországi adóterhelés nem számít magasnak, körülbelül a GDP negyven százaléka. Ugyanakkor a kelet-európai térségben ez a szám már kiemelkedik. Ráadásul ez 41-42 százalékra nőhet jövőre. Ám ennél is fontosabb, mire költjük az adókból befolyó pénzt.

– Mi az az adóintézkedés, amely hozzájárul a gazdaság növekedéséhez is?
– Például a nyereségadó csökkentése. Ám amellett, hogy nagyon alacsony az adókulcs, egy sor más tényezőt is figyelembe kell venni, például az egyes szektorokat sújtó különadókat. Vagyis nem lehet ez az egyetlen szempont. Ezen a téren fájlalom, hogy 2013-ban nem sikerül bevezetni egységesen a tíz százalékot. Persze jó üzenet lenne az is, hogy a magyar adórendszer kiszámítható, nem kell toldozgatni-foldozgatni. Most azt tapasztaljuk, hogy túl gyakran változnak a jogszabá­lyok. Egyébként a politikai konszenzus is nagy vonzerőt gyakorol a külföldi befektetőkre.

– Nemzetközi megítélésünket mennyire veti vissza a jövőre már huszonhét százalékos áfakulcs?
– Tény, hogy Európában és a fejlett világ más országaiban nincs ilyen magas áfakulcs. Ugyanakkor a költségvetés számára viszonylag gyorsan, egyszerűen teremt új bevételi forrást. A gazdasági folyamatok számára nem előnyös a formula, hiszen nő az infláció. Az áfa emelése bizonyára fogyasztáscsökkenést eredményez. Nemzetközi kapcsolatainkban ugyanakkor az áfának nincs meghatározó szerepe.

– A kormány gazdaságpolitikájának a lelke az egykulcsos személyi jövedelemadó, amitől a belső gazdaság megerősödését és új munkahelyeket remélt a kabinet, illetve az adórendszer kifehéredését. Úgy tűnik, legalábbis a gazdasági folyamatok alapján, ezek a „tabuk” megdőltek!
– Mert tévhit, hogy az adóintézkedések új munkahelyeket teremtenek. Ha például egy vállalkozásnak nincs megrendelése, mert pang a belső piac, akkor minek hozzon létre új állásokat? Másrészt a gazdaság sem lett transzparensebb az egykulcsos adótól. Tudniillik a teljes bérköltségben a járulék a meghatározó tétel. Harmadrészt tőlünk nyugatra egyetlen országot sem találni, amely alkalmazza ezt a konstrukciót.

– Semmi előnye nincs az egykulcsosnak, vagy pusztán a többsávos, progresszív szja-rendszer híve?
– A magasabb keresetűek jobban jártak, a költségvetésből viszont eltűnt ötszázmilliárd forint. Vállalati oldalon a munkáltatónak legfeljebb abból származhatott előnye, hogy akinek az adóváltozások miatt nőtt a nettó jövedelme, az nem állt elő béremelési követeléssel. Továbbra is a progresszíven arányos jövedelemadó híve vagyok.

– De a mostani adóváltozásokkal megszűnhet az egykulcsos szja!
– Több változatát is hallottuk a jövő évi lehetséges terveknek ezen a fronton. Úgy tűnik, hogy kétmillió-négyszázezer forint éves jövedelemig megszüntetik a szuperbruttót, kivezetik az adójóváírást, és kétmillió 424 ezer forint felett pedig részben vagy egészben megtartják a szuperbruttót, akkor ugyan formálisan egykulcsos marad az adó, de az elvonási szintjét tekintve persze nem. Ugyanis kétmillió 424 ezer fölött belép a 18,2 százalékos elvonási mérték, ha felezik a szuperbruttót.

– Vagyis?
– Formálisan egykulcsos, tartalmilag azonban sávos, progresszív adózás lesz jövőre Magyarországon.

– Az adózók hány százaléka jár jól, és mennyi rosszabbul 2012-ben?
– Azok járnak jól, akik nem munkaviszonyban szerzik a jövedelmüket, egyéni, társas vállalkozási főállású tagok, hiszen őket eddig sem érintette, s ezután sem érinti az adójóváírás.

– Ekkora tétel lenne az adójóváírás?
– Hogyne! Az adójóváírásból 486 milliárd forintot vettek igénybe 2010-ben a magánszemélyek.

– Maradnak viszont a kis adók: az eva és az ekhó. Szakmailag ez támogatható?
– Semmiképpen sem, miután ez egy kivételezett körnek szól, ilyen különleges adózási jogok pedig ismeretlenek a fejlett gazdaságokban. Ráadásul bonyolítják az adórendszert.

– Most, amikor a kormány sorra jelenti be az újabb költségvetési zárolásokat, kiigazításokat és adóemeléseket, akár indokolt is lehetne, hogy a vagyonadó bevezetése ismét előkerüljön.
– Tévhit, hogy a vagyonadó hatalmas költségvetési bevétellel járna. Ugyanis a vagyonadó bevezetése bonyolult adórendszert feltételez, ahol lényegében a működési költségek és a bevételek kiegyenlítik egymást. A Bajnai-kormány már próbálkozott ezzel, és ötvenmilliárd forint bevételt remélt tőle, amelynek döntő része az ingatlanokból származott volna.

– Mit eredményez a jövőre jelentősen emelkedő minimálbér?
– Túl azon, hogy a minimálbéren alkalmazottak a pénzüknél maradnak, ismét beindulhatnak a manipulációk. Vagy kijelentik a magasabb bérköltségek miatt a dolgozókat, és a későbbiekben „svarcban” foglalkoztatják őket, vagy részmunkaidőt eredményez bizonyos esetekben a 92 ezer forintos minimálbér. Valós probléma, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalkozások ezeket a költségnövekedéseket hogyan tudják kitermelni. Ez ügyben a kormányzat segítséget ígért.

– Számításaik szerint a fekete- és árnyékfoglalkoztatás mekkora adóbevételtől fosztja meg évente a költségvetést?
– Háromezermilliárd forintos negatív hatásról beszélhetünk. Ám ezen a téren nem az adóbehajtás, hanem a társadalmi tudatosság lenne a mérvadó. Jogrendszerbeli, felfogásbeli változásra is szükség van, s az adóigazgatás megerősítésére. Helyesnek tartom az APEH–VPOP egyesülést, az adónyomozás könnyítését.

Forrás: magyarhirlap.hu