Kötelező kamarai tagság vagy csak regisztráció

 

Kapcsolódó címkék: kamarai tagság

2011. november 17. csütörtök, 05:27

munkaidoAz adótörvények közé ékelve vezetnék be a vállalkozások kötelező kamarai nyilvántartásba vételét. Ez elvben jóval kevesebb lenne, mint a kötelező kamarai tagság, bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint még az utóbbi sincs teljesen lesöpörve az asztalról.

 jelentkezes2

ADÓZÁS / SZÁMVITEL 2014.
16 könyvelői, 17 adószakértői és 8 könyvvizsgáló kredit!

A kamarai helyzet megváltoztatására több elképzelés is fut párhuzamosan. A költségvetési bizottság jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító javaslata szerint a regisztráció lenne kötelező, míg a kamarai tagság önkéntes maradna. A tavasz óta a kormány előtt fekvő (és már többször visszadobott) kamarai törvénytervezet viszont számos közfeladattal látná el a kereskedelmi és iparkamarákat, és ezzel összefüggésben újra bevezetné a kötelező tagságot.

 

Azért, hogy rend legyen


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) régóta az utóbbi pártján van: ha a parlament végül ezt támogatja, akkor a második Orbán-kormány állíthatja vissza a kötelező kamarai tagságot, amit épp az első szüntetett meg 2000 novemberében. Ehhez a kormánynak napokon belül be kellene terjesztenie a kamarai törvényt – erről azonban a cikk megjelenésekor nincs tudomásunk.

A kötelező nyilvántartásba vétel és a kötelező tagság között jogi és gyakorlati értelemben is nagy a különbség: amennyiben a kérdést a kamarai törvény keretében rendezik, úgy a kamarák a jövőben – német és francia mintára – országos és helyi, a gazdaság működését érintő jogalkotás-előkészítési jogosítványokat kapnának.

Így például szakmai véleményük meghatározó lenne az állami pénzalapok gazdaságfejlesztési döntéseinek meghozatalakor vagy a felnőtt- és szakképzésben a képzési modulok, tantervek kialakításánál és szakmai ellenőrzésénél. Emellett az is lehetővé válna a számukra, hogy a nemzeti adóhivatalhoz hasonlóan cégregisztrációt működtessenek – a versenyben lévő másik javaslatnak ez az utóbbi lenne épp a teljes programja.

 

Más ez a fegyelem


Az önigazgatás jellegében is kitapintható a különbség. A kötelező tagsággal működő kamarák például fegyelmi jogkörrel bírnának tagjaik felett, és meghatároznák a szakmai minimumszabályokat. Abban a rendszerben, amikor pusztán a regisztráció kötelező, ilyesmiről nem lenne szó. Amennyiben mégis a kötelező tagság mellett döntenének, akkor bizonyos szakmacsoportokon kívül (mint például építészek, mérnökök, orvosok, gyógyszerészek, amelyeknek van kamarájuk) kötelezően kell majd belépniük az MKIK-ba.

Ez azzal járna, hogy a szervezet jelenlegi 43 ezer tagot számláló taglétszáma megsokszorozódna. Az MKIK szerint erre alapvető szükség lenne, hogy végre "rend legyen" a cégvilágban.

KAMARAKALAUZ
Köztestületi kamarából kettő van: a kereskedelmi és ipar-, valamint az agrárkamara; mindkettő területi alapon szerveződik. Az agrárkamarai törvényjavaslat is kötelezővé tenné az agrártermelőknek és feldolgozó cégeknek a kamarai tagságot (de még ez sem jutott át a kormányon). Ezen kívül vannak hivatásrendi kamarák – ilyen az ügyvédi vagy az orvosi kamara. A harmadik csoportba tartoznak az úgynevezett vegyes kamarák, mint az AmCham vagy a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, de ezek egyesületként, az egyesülési jog alapján jöttek létre.

 

Az információáramlást erősíteni kell


„Nagyon fontos lenne olyan adatbázisok létrehozása, amelyek alkalmasak arra, hogy a cégek, illetve a gazdasági és politikai döntéshozók információhoz jussanak a gazdaságról – mondta a hvg.hu-nak Parragh László, az MKIK elnöke. Szükséges lenne tudni, hogy egy adott térségben milyen fejlődési irányokra lehet építeni, milyen képzési területekre lehet találni foglalkoztatót. Vagy ha a kormány tárgyalásba kezd a külföldi exportról, jól jön, ha van egy lista azokról a potenciális cégekről, akik ebben részt tudnának venni.”

Parragh tisztában van azzal, hogy olyan erős kamarai jelenlétet, mint amilyen például Németországban, Ausztriában vagy Franciaországban (így Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereinél) létezik, itthon nem lehet kialakítani. De a cégek egymás közötti kapcsolattartását, illetve az információáramlást az üzleti élet és az állam egyes szereplői között mindenképp erősíteni kell.

 

Macerás Arany oldalak


„Maga a törvényből kihámozható alapötlet nem rossz: létrehozni egy „állami Arany oldalakat” – mondta el a hvg.hu kérdésére Sepsi Tibor ügyvéd, alkotmányjogász, aki szerint egy ilyen adatbázisnak jól használható keresési felülettel kell rendelkeznie, és ha nem is ad a benne szereplők anyagi helyzetéről információt, az legalább megtudható legyen belőle, hogy a cég még létezik vagy sem.

A véleményét az Így írnánk mi blogon is közzétevő ügyvéd szerint azonban annak nincs  értelme, hogy teljesen új adatbázist hozzanak létre, hiszen a felvenni kívánt adatok a cégnyilvántartásban és a meglévő hatósági nyilvántartásokban már szerepelnek. Ráadásul az eljárás nemcsak egyszeri, hanem a változásokat is közölni kell, például székhelyváltozás vagy új tevékenységi körök felvétele esetén is. Sepsi szerint így a kapcsolódó bürokrácia költsége akár a duplája is lehet az ötezer forint egyszeri regisztrációs díjnak.

Az MKIK elnöke azt ígéri, hogy a folyamatot úgy viszik végig, hogy a lehető legkisebb terhet jelentse a vállalkozásoknak anyagilag és bürokrácia szempontjából is. A meglévő adatbázisok bővítésének viszont szerinte törvényi akadálya van.

 

Lásd: építőipar


Parragh úgy látja, hogy a mai technikai feltételek mellett minden lehetőség meglenne arra, hogy az adóhivatalnak havonta leadott adatokat betegyék egy központi adatbázisba. Mégis, ha valaki információhoz akar jutni egy cégről, akkor a legfrissebb számok múlt év végiek. Ha lenne egy gyorsabban frissülő adatbázis, az jelentősen csökkentené az üzleti kockázatokat.

Parragh szerint a kötelező regisztráció előnye az építőiparban látható, ahol két évvel ezelőtt vezették be. Az, aki nem regisztrált, nem végezhet építőipari tevékenységet. Ezzel sikerült elérni, hogy a korábban saccolt, jelentős részben feketén működő 90-100 ezer építőipari cég 43 ezerre csökkent, melyek működőképessége nyomon követhető.

 

Lehet, hogy mindegy, melyik


Bár Parragh szerint még meg kell várni, hogy felszálljon a fehér füst, és eldőljön, melyik változatot támogatja a kormány, az adótörvényekből az derül ki, a kormány beéri a nyilvántartásba vétellel. Ez pedig vereségnek számít a MKIK számára, amely már 2010-ben azzal számolt, hogy idén január elsejétől bevezetik a kötelező tagságot.

Igaz, Sepsi szerint az sem elképzelhetetlen, hogy azáltal, hogy minden vállalkozásnak be kell fizetnie a regisztrációs díjat, könnyen összemosódik a kötelező regisztráció a kötelező kamarai tagsággal, és innen már csak egy lépést azt kijelenteni, hogy az MKIK az egész magyar gazdaság, de legalábbis jelentős részének nevében lép fel. Vagyis a kamara így is, úgy is nyer a változáson.


Forrás: hvg.hu


 
 
 

Friss hírek

Adószakértő, adótanácsadó, okleveles adótanácsadó kreditpontos online képzés

2014-09-04 13:17:41

 

abakuszONLINE képzéseinkkel 85 adószakértő, AT, OASZ kreditet tud szerezni! Több kreditpont esetén, kérje KEDVEZMÉNYES CSOMAGAJÁNLATUNKAT!

 

Mit tegyek, ha nem szereztem meg a 2013-as kötelező könyvelői krediteket?

2014-01-22 09:17:13

irA kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben, március 31-éig lehet előterjeszteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél. A 2013-as továbbképzési év vonatkozásában a kimentési kérelmet csak 2014. január 1. és 2014. március 31. közötti időszakban lehet a hatósághoz benyújtani. A 2014. január 1-jét megelőzően, valamint a 2014. március 31-ét követően benyújtott kimentési kérelmeket a hatóság nem fogadja be. Tovább >>>

Nyilatkozat a kreditpontra minősített kiadvány megvásárlásáról

2014-01-22 08:56:22

ngmFIGYELEM! Nemzetgazdasági Minisztériumnak a 2013. évben megvásárolt szakmai kiadvány után járó 2 kreditpont jóváírását - 2013. évre - igazoló számlát és nyilatkozatot 2014. január 31. napjáig áll módjába befogadni!

Hamarosan megérkeznek a személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok

2014-01-15 19:30:09

postaHamarosan megérkeznek a személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok, illetve információk. A munkavállalóknak még ebben a hónapban nyilatkozniuk kell arról, kérik-e munkáltatójuktól adójuk megállapítását, illetve a bevallás elkészítését. A bevallással kapcsolatos teendők első határideje január 31. Eddig kell a munkavállalóknak nyilatkozniuk arról, hogy munkáltatójuk készítse el idén a 2013-ról szóló személyijövedelemadó-bevallásukat. Ha a munkáltató nem vállalja dolgozója kérésére a bevallás elkészítését, akkor tájékoztatnia kell a dolgozót az egyszerűsített bevallás, valamint az adónyilatkozat lehetőségéről. Az egyszerűsített bevallást az adóhivatal készíti el, ha az adózó február 17-éig nyilatkozatban ezt kéri. Valamennyi szükséges nyilatkozat letölthető a NAV honlapjáról.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 787 7570 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: