Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A változások – javarészt – 2012. január 1-jétől lépnek hatályba. Jelen cikkünkben a személyi jövedelemadót érintő, legfontosabb változásokról szeretnénk röviden tájékoztatni Önöket.

Kapcsolódó cikkeink:

• Béren kívüli és a kifizetőt terhelő adó mellett adható egyes juttatások 2012-ben
• Adótörvény-változások 2012. január 1-jétől - Összefoglaló

Adóalap-kiegészítés

Évi 2 424 000 forint alatt nem növeli az adóalap összegét adóalap-kiegészítés, így csak a jövedelem efölötti része után kell 27 százalékos mértékkel megállapítani az adóalap-kiegészítést. Az adó mértéke továbbra is 16 százalék (2 424 000 forint felett az adóteher 20,32 százalék).

Ennek megfelelően nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a 2 424 000 forintot akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó, várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg az adóalap-kiegészítés alól mentesített jövedelmet. A magánszemély nyilatkozatától függetlenül a kifizető alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az értékhatárt meghaladja.

A magánszemély köteles a kifizető részére adott írásbeli nyilatkozatában kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 2 424 000 forintot. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén, ha utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a különbözet 12 százalékát különbözeti bírság címén meg kell fizetni.

Adójóváírás

2012. január 1-jétől – külön átmenet nélkül – megszűnik az adójóváírás.

Családi adókedvezmény

A családi kedvezmény szabályai lényegében változatlanok maradnak, változást az jelent, hogy 2012-től az érvényesítéséhez elég a családipótlék-jogosultság megléte, de a továbbiakban a tényleges folyósítás nem feltétel.

Spekulatív ingatlanügyletek

2012-től plusz adófizetési kötelezettség terheli a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából realizált hozamot csakúgy, mint a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaság részesedésének átruházásán elért árfolyamnyereséget, illetve a részesedés társaságból történő kivonásakor a vállalkozásból kivont jövedelmet. A törvény definiálja a szokásos hozam mértékét a tulajdonban tartás időszakára. Az adó alapja

Ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére legalább öt évvel a termőföld véglegesen más célú hasznosításának engedélyezését megelőzően került sor, vagy ha az átminősített ingatlant örökléssel szerezték.

Ingatlan-bérbeadás

Lakás bérbeadása esetén a bérbeadásból származó bevételből levonható a magánszemély által más településen bérbe vett lakás után ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díj összege abban az esetben, ha mind a bérbeadás, mind pedig a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot. A kedvezmény nem alkalmazható, ha a magánszemély a bérleti díjjal összefüggésben költséget számol el, vagy annak összegét részben megtérítik a számára.

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

Az ingó vagyontárgy (nem egyéni vállalkozóként történő) üzletszerű, rendszeres átruházásából származó jövedelem csak akkor adózik az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint, ha az ebből származó bevétel éves szinten meghaladja a 600 000 forintot.

Az ingó vagyontárgyak átruházásával megszerzett bevételből nem kell a jövedelmet megállapítani akkor, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 forintot.

Ingatlan átruházásából származó jövedelem

Az ingatlanlízing-ügylet esetében a törvényben meghatározott eltérésekkel az ingatlan átruházásából származó jövedelem szabályait kell alkalmazni.

Nem pénzbeli juttatások

Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. 2012-től ilyen juttatásnak minősül:

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek 16 százalékos személyi jövedelemadót és 10 százalék ehót kell megfizetnie.

Átalakul az étkeztetés rendszere. A cafetéria keretén belül:

A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP) három alszámlát határoz meg a törvény, aminek megfelelően:

Az internetszolgáltatás ingyenes, kedvezményes biztosítása vagy költségeinek megtérítése kikerült a béren kívüli juttatások közül.

A cafetérián belül továbbra is változatlanul nyújtható például helyi utazásra jogosító bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás.

Adómentes juttatások