Korengedményes nyugdíjasok visszafoglalkoztatási tilalma

 

Kapcsolódó címkék: korengedményes nyugdíj, visszafoglalkoztatási tilalom, nyugdíj 2012

2012. január 26. csütörtök, 06:50

nyugdijas6A korengedményes nyugdíjazásról a 181/1996. (XII. 6.) korm. rendelet tartalmazott rendelkezéseket. Eredetileg a korengedményes nyugdíjazásra legkésőbb 2009. december 31. napjáig lett volna lehetőség. A kormány azonban rendeletet alkotott a korengedményes nyugdíj egy évvel történő meghosszabbításáról <283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet>. Ekkor (2010. január 1-jétől) bevezették az úgynevezett visszafoglalkoztatási tilalmat. Aki tehát ezt megelőzően ment el korengedményes nyugdíjba, arra a tiltás nem vonatkozik. Mit jelent a visszafoglalkoztatási tilalom?

<< JELENTKEZZEN KEDVEZMÉNNYEL KONFERENCIÁNKRA ITT! >>


KIKÜLDETÉS, KIRENDELÉS, ÜZLETI ÚT - A JUTTATÁSOK ELSZÁMOLÁSA, GYAKORLATA
Adóreggeli a PWC szakértőjével

2012 / május / 22 / kedd

Ha a munkáltató a munkavállalóval olyan viszonyban áll, amely viszony tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 203. § (2) bekezdése alapján harmadik személy kielégítési alapját részben vagy egészben elvonó szerződés esetén annak ingyenességét vélelmezni kell, akkor a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít a társadalombiztosítás ellátására és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX tv. (továbbiakban Tbj.) szerinti biztosítással járó jogviszonyt. Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis.

E szabály 2010. január 1-jétől hatályos, akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató és a munkavállaló a megállapodást 2009. december 31-ét követően köti meg, vagy ha a megállapodást 2010. január 15-ét követően küldték meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. Fontossá válik a jogszabály azon kitétele, miszerint „a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára nem létesít biztosítási jogviszonyt” Korengedményes nyugdíjról addig beszélünk, ameddig a munkáltató előre megfizette azt (ez pedig az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltését jelenti).

A Ptk. hivatkozott 203. § (2) bekezdése szerint, ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

A Ptk. 685. § b) pontja szerint hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Nyilván a jogalkotó ezzel annak kívánta elejét venni, hogy mintegy a „rokont” szívességből korengedményes nyugdíjba küldje, de azt követően, mint nyugdíjas tovább dolgozzon. E szabály alapján a munkaviszony megszüntetését követően nem csak egy újabb munkaviszony létesítése tilalmazott, hanem bármilyen más – a Tbj. szerint – biztosítással járó jogviszony (például bármilyen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony is.).

Egy gazdasági társaságban azonban a társaság egy tagja nem csak munkaviszonyban, hanem társas vállalkozóként is végezhet munkát. Abban az esetben pedig, ha valaki saját jogán nyugdíjas (ilyen volt a korengedményes nyugdíj is), már kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó azonban nem biztosított, következésképpen nem áll biztosítással járó jogviszonyban.  

Amennyiben a fentiek alapján a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás az újabb biztosítási jogviszony létrejöttével semmissé válik, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság e tény ismeretében kezdeményezi a korengedményes nyugdíjat megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megállapító határozat – az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával történő – visszavonását. A visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül pedig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egy összegben visszafizeti a munkáltatónak a semmissé válást követő időszakra esedékes korengedményes nyugdíj összegét.

Ezt követően hatályos a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet <19. – 22. §>, amely ismét egy évvel (2011. december 31. napjáig) ismét meghosszabbította a korengedményes nyugdíj lehetőségét, fenntartva a tárgyalt visszafoglalkoztatási tilalmat. 2011. december 31. napjáig a betéti társaságok (kkt-k) és kft-k tekintetében semmi probléma nem volt (sem a személyes közreműködéssel, sem az ügyvezetéssel, üzletvezetéssel).

Végül elérkezett a 2012. január elseje. Az említett gazdasági társaságok ügyvezetői, személyesen közreműködő tagjai biztosítottnak minősülő társas vállalkozóvá váltak. Hogyan? A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a még a nyugdíjkorhatárt be nem töltő személyek korengedményes nyugdíját átalakította korhatár előtti ellátássá, amely nem nyugdíj. Bár a korengedményes nyugdíjról szóló rendelet hatályát vesztette, a hivatkozott törvény a visszafoglalkoztatási tilalmat 2011. december 31-ét követően is fenntartotta.

Ellenben a társas vállalkozót csak a saját jogú nyugdíj teheti kiegészítő tevékenységűvé, ezáltal az érintettek biztosítottnak számító vállalkozónak minősülnek, ami elvileg a visszafoglalkoztatási tilalom alá esik. De figyelem, nem csak a társaságban kifejtett személyes közreműködés jelent problémát. 2012. január 1-jétől az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény a Tbj 4. § d) pontját egy új 5. alponttal egészítette ki:
Társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésre tekintettel minősül társas vállalkozónak. Abban az esetben  is, ha ez a tevékenység ingyenes.

Összefoglalva: a korengedményes nyugdíj nem minősít már kiegészítő tevékenységet folytatóvá. A személyes közreműködés és az ügyvezetés (üzletvezetés) biztosítási jogviszonyt eredményez, és ez már felvetheti az előzőekben vázolt visszafoglalkoztatási tilalom sérelmét.


Forrás: adozona.hu

 
 
 

Friss hírek

Élelmiszer-lánc felügyeleti díj 2012. Mennyi? Kire vonatkozik? Hogyan tegyük meg a bevallást?

2012-05-17 07:03:08

szamolAz élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A továbbiakban összefoglaljuk, hogy kit érint, mennyit kell fizetni, miket kellene tenni a bevallás benyújtásához.

Utaljon eurót olcsóbban a határon túlról, milliókat takarít meg!

2012-05-17 06:47:54

e_szamlaEgynapos kirándulással csaknem évi kétmillió forintot nyerni? Lehetséges, ha egy aktív uniós kapcsolatokkal rendelkező kkv pénzforgalmának lebonyolításához például Szlovákiában nyit számlát. Ez derült ki miután nagyító alá vettük a magyar vállalkozói számlák költségeit a határon innen és túl, különös tekintettel a devizában fogadott és küldött tételekre.

Itt a legújabb adó! Jövőre értéknövekedési adót vethet ki a kormány a magyar ingatlanokra

2012-05-16 06:14:42

elado_hazJövőre tízszázalékos értéknövekedési hozzájárulást - lényegében adót - fizethetnek az önkormányzatoknak az ingatlanuktól megváló tulajdonosok - derül ki egy kedden megjelent törvénytervezetből. Az adó kivetésének feltétele, hogy az adott területen lévő ingatlanok értékéről legyen nyilvántartás. A kormány az építési törvény módosításával jövőre bevezetné az értéknövekedési hozzájárulást, amit az ingatlantulajdonosoknak kellene megfizetniük az eladás után - derül ki a kormány holnapján kedden megjelent tervezetből.

Hogyan kerüljük ki a telefonadót!

2012-05-16 05:59:36

okostelefonA kormány új kétforintos percenkénti telefonadó bevezetését tervezi, melytől már az idei évben 25-30 milliárdos extrabevételt remél. A pecdíjak és a telefonadó kikerülése azonban van lehetőség, a kb. 2 millió okostelefont felhasználó, akár teljesen ingyenesen is beszélgethet az interneten keresztül.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on



Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 220 03 63 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: