Bár a 27 százalékos áfakulcs, illetve a februártól 75 naposra emelkedő kiutalási határidő nem ellentétesek az EU irányelvével, nehéz hozzájuk alkalmazkodni. Pontosabban ahhoz a többletteherhez, amit az áfa finanszírozása jelent. Az alábbiakban összeszedtünk néhány megoldást, amelyekkel csökkenthetőek az EU legmagasabb áfakulcsa jelentette finanszírozási terhek, figyelembe véve a februártól sok vállalkozás számára „főszabállyá” váló 75 napos kiutalási határidőt is

Kapcsolódó cikkeink:

• Áfa változások 2012. - 27 százalékos általános adókulcs
• Az áfakiutalás határideje februártól 75 napra nő

1. Saját áruk külföldi raktárakban – két ügylet egy helyett

Ha egy vállalkozás a külföldi raktárában tárolja az értékesítésre szánt készletét, majd onnan szállít a tőle vásárló magyar vállalkozásoknak, akkor a raktárba történő be- és kiszállítások uniós beszerzésnek és értékesítésnek minősülnek, tehát a nemzetközi fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni és levonásba helyezni az adót – a szállítás célországában, tehát a külföldi raktár államában (szállítás a raktárba), illetve Magyarországon (kiszállítás).

Az áfa jelentette finanszírozási teher semlegesítésének feltétele, hogy az eladó adószámot igényeljen és adóbevallásokat nyújtson be külföldön, illetve a magyar bevallásokban is szerepeltesse a raktárba szállításokat. A külföldi adóregisztráció adminisztrációs költségei nem nőttek 2011 óta – az alternatív költség, azaz az áfa finanszírozásának költsége viszont idéntől a nettó érték 2 százalékával nőtt.

2. Belföldi adóraktárak – együtt kevesebb az adó

Az adóraktárba betárolt termékek értékesítése adómentes. Ha tehát a végső fogyasztónak való értékesítés előtt többször is gazdát cserél az áru, érdemes megfontolni, hogy megéri-e adóraktárba tárolni, majd adóraktáron belül értékesíteni. Adót, pontosabban adóbiztosítékot csak a legutolsó adóraktári vevő kell, hogy fizessen – az összes többi értékesítés adómentes.

3. Import önadózó engedéllyel rendelkező közvetett vámképviselő – velük könnyebb

Az import önadózó engedély birtokosai (általában az engedélyezett gazdálkodók, AEO) a saját nevükben importált termékek után nem kell, hogy az import vámeljárás során megfizessék az import áfát – ők megtehetik, hogy a soron következő áfabevallásukban beállítják fizetendő ÉS levonható adóként is a 27 százalékos adót. Számukra tehát az import áfa átfutó tétellé szelídül.

Az import önadózó engedélyesek mások importjai során is eljárhatnak – közvetett vámjogi képviselőként a megbízójuk importjához is felhasználhatják saját engedélyüket, ezért az importok során érdemes ilyen vállalkozást közvetett vámjogi képviselőként megbízni.

4. Bizományos értékesítők

A bizományosi konstrukció lényege, hogy a bizományosnak történő átadás nem az átadáskor, hanem csak a bizományos általi értékesítéskor minősül majd (adóköteles) termékértékesítésnek. Könnyen lehet tehát úgy átalakítani az értékesítési kapcsolatokat, hogy a vállalkozásoknak csak az árrésükre jutó adót kelljen megfinanszírozniuk, ezáltal kiiktatható az értékesítés előtti idő, de legalábbis a beszerzésre jutó adó-visszaigénylés idejére jutó finanszírozási kényszer.

A fenti megoldások az ügyleti költségek és/vagy az adminisztrációs feladatok növelésével iktatják ki, vagy csökkentik az áfafinanszírozás költségeit. Nincsen tehát ingyen megoldás – és nincsen univerzális, mindenkinek ajánlható megoldás sem. Az azonban egyértelműen látszik, hogy az áfa egyre nagyobb terhet jelent a vállalkozások finanszírozásában – egyre inkább megéri újra-, illetve átgondolni, miért, mikor és mekkora áfafizetési terhet jelentenek a jelenlegi folyamatok.

Forrás: rsmdtm.hu