Szív küldi szívnek! Valentin-napon hirdették ki azt az NGM-rendeletet, amely a kiemelt adózók körének kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szól. A rendelet február 15-én hatályba is lépett.

Kiemelt adózók, legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre

Kiemelt adózónak minősül az adóévet megelőző év utolsó napján csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt nem álló,

• részvénytársasági formában működő hitelintézet vagy biztosító,
• az az adózó, amely adóteljesítményének értéke a 3,25 milliárd forintot elérte (a költségvetési szervek, az egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével).

Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősül az adózó, ha adóteljesítményének értéke elérte a 690  millió forintot.

A nemzetgazdaság aktuális állapotának értékelése érdekében a 10 ezer legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót – adókötelezettségeivel összefüggésben – soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az adóhatóság. E szabály tekintetében legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak azok az adózók minősülnek, amelyek adóteljesítményének értéke a 140  millió forintot elérte, és az adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti áfabevallásra volt kötelezett.

Az adóteljesítmény számítási módja

Az adóteljesítmény értékét az alábbiakban felsorolt adóteljesítmény-elemek egy évre vetített – a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított – számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. A számítás során csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz benyújtott bevallások adatai, illetve a hatóság nyilvántartásaiban szereplő adatok vehetők figyelembe.

Adóteljesítmény-elemek:

a)      az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott áfabevallásokban szereplő, az értékesítést terhelő adó (2004. május 1-jétől a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;

b)      az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társaságiadó-bevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) és osztalékadó azzal, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31-éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;

c)      az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó

• járulékfizetési kötelezettség (kivéve a költségvetési szerveket),
• jövedékiadó-, környezetvédelmitermékdíj-, regisztrációs adó, energiaadó-fizetési kötelezettség;

d)      az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan

• az szja-bevallásban a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,
• a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők szja-bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,
• minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és
• az igényelt költségvetési támogatás – ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést – abszolút értéken számolva.

Az adóteljesítményt az adóévet megelőző év szeptember 1-jén nyilvántartott adatok alapján számítják.

Forrás: blog.rsmdtm.hu