• Jön az új élelmiszeripari adó az Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
• Az új kisadók, új adózási határidők!
• Élelmiszer-lánc felügyeleti díj 2012. Mennyi? Kire vonatkozik? Hogyan tegyük meg a bevallást?

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

1. 1., Éttermi vendéglátás esetén az italforgalom bevétele után is meg kell-e fizetni a felügyeleti díjat?
   2., Szállodaszolgáltatás bevételében szerepel a reggeli is. Itt, ha megfelelő módon ki tudjuk mutatni az étkezés értékét, csak azután kell-e megfizetni?
2. Gazdasági társaság 2012. január 1-jétől hatályos átalakulása esetén hogyan alakul az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetési kötelezettség?

1. A juttatások burttósitásának módja, a számitása az érvényes SZJA-tv-nek megfelelően.
   A levont SZJA jelentése a 1208M nyomtatványon, melyik sorban?

1. Hogyan kell kezelni azokat a korrekciókat, melyeket évente egy alkalommal, főként évvégén szoktak végrehajtani, és ahol a partner felé abban az évben történt összes számla korrigálása történik egy összegben? Mi ilyenkor a teljesítés időponja? Kell-e önellenőrizni? Export esetén a vámhatározatot kell-e javíttatni? Ha nincs javítva,akkor beállítható-e a számla a bevallásba?
2. Fuvarozási kérdések:

• Németországi (EU adószámmal rendelkező) cég kérésére fuvarozást szerveztünk. Az ő raklapjaikat hozattuk el belföldről belföldre. Szeretném továbbszámlázni a fuvardíjat. Hogyan tehetem? Milyen paragrafus hivatkozást írjak a számlára? (termékértékesítéssel nem járt az ügylet)
• EU-ba értékesítünk terméket. A fuvart mi szervezzük és fizetjük, amit továbbhárítunk a vevőre. Hogyan számlázzak, és milyen paragrafus számra hivatkozhatok?
• 3. ország felé értékesítünk terméket. A fuvart mi szervezzük és fizetjük, amit továbbhárítunk a vevőre. Hogyan számlázzak és milyen paragrafus számra hivatkozhatok?
• 3. ország felé termékértékesítéssel nem járó fuvart mi rendeljük meg és fizetjük, amit továbbhárítunk a vevőre. Hogyan számlázzak és milyen paragrafus számra hivatkozhatok?
• Van-e jelentősége, hogy a továbbszámlázandó fuvart felénk EU-s fuvaroztató vagy belföldi fuvaroztató számlázza?
  Termékértékesítéssel kapcsolatos kérdések:
• Görög (EU adószámmal rendelkező) vevőnek megy Mo-ról az áru. A számla a német közbenső vevő nevére kerül Mo-n kiállításra. A számlán szereplő paritás EXW Győr. A görög vevő vagy a saját autójával vagy az általa megbízott fuvarozó cég autójával viszi el az árut. Tehát a végső vevő fuvaroztat. A magyar cég 27% ÁFA-val kell, hogy számlázzon a németnek?
• Török (3. országos) vevőnek megy Mo-ról az áru. A számla a német közbenső vevő nevére kerül Mo-n kiállításra. A számlán szereplő paritás EXW Győr. A török vevő vagy a saját autójával vagy az általa megbízott fuvarozó cég autójával viszi el az árut. Tehát a végső vevő fuvaroztat. A magyar cég 27% ÁFA-val kell, hogy számlázzon a németnek?
• Ha kétszereplős az ügylet és a magyar cég direktben számláz a görögnek ill. a töröknek, akkor lehet adómentes közösségen belüli ill. a török esetében adómentes export?
• Milyen más esetben tud a magyar cég ÁFA mentesen számlázni a németnek? (pl. ha a magyar fuvaroztat vagy a német fuvaroztat?) Ha a német cég fuvaroztat, be kell szerezni a német cég nyilatkozatát, miszerint ő eladóként szerepel az ügyletben?

1. Tisztelelt Előadó!
   
   Jövő hónapban jön egy német egyetemista Erasmus ösztöndíjjal a cégünkhöz gyakorlatra. A cég vezetői a diák fél éves itt tartózkodása idejére szeretnének adni neki a pénzbeli juttatást (nagyságrendileg 100 ezer forint körüli összeget havonta).
   Kérdések:
   1. Munkaszerződést kell vele kötni erre az időre?
   2. Hogyan adózik a jövedelme?
   3. Biztosítási jogviszonya keletkezik-e?
2. Harmadik országbeli állampolgár 10 éve kirendeltként van Magyarországon (tartózkodási engedéllyel), fizetését kintről kapja. Hogy vonatkozik rá az új törvény (2 év után Tb köteles)?
3. Letelepedett státuszban külföldi, kirendeltként dolgozik Magyarországon, fizetését kintről kapja. Mikortól kell neki Tb-t fizetni? A letelepedés befolyásol?
4. Hosszútávú kiküldöttek esetén a magyar TB folytonosság érdekében A1-es dokumentum alapján megfelő-e, ha a kiküldött részére a teljes bruttó bére után havonta fizeti a magyar cég a TB-t és (munkáltatói és munkavállalói) járulékokat, a bruttó bérét pedig a külföldi cég fizeti havonta a kiküldött részére? Vagy szükséges ehhez magyar kifizetés is?
   Adómentes lehet a lakhatási támogatás a bejövő expat számára akkor is, ha "ügyvezetői" pozíciót tölt be?
5. Tisztelt Előadó!
   
   1. Harmadik országbeli állapolgár magyarországi kiküldetése alatt a fizetését az anyavállalattól kapja, azonban a fogadó - magyarországi - vállalat fizeti a gyermekinek iskoláztatását és az ingatlan bérleti díját. Milyen adófizetési kötelezettségei lesznek a cégnek. Az esetleges járulékok fizetéséhez szükséges TAJ szám kiváltása?
   
   2. Külföldi munkaválló esetében TAJ és adószám szükséges, ahhoz, hogy magyarországi bérszámfejtésre kerüljön. Így a gyakorlatban a TAJ számot néhány nappal korábban igényeljük, megjelölve pontosan a biztosítási jogviszony kezdetét, amikor ténylegesen bejelentésre kerül a munkavállaló. Az OEP rendszere azonban a TAJ számot inaktív státuszba rakja mivel a TAJ szám igénylésének napján a NAV rendszerébe még nincs lejelentve a munkavállaló - nem is kellene, hiszen a foglalkoztatása még nem kezdődött meg. Így annak ellenére, hogy folyamatosan fizeti a cég a járulékot, a TAJ szám inaktív státuszban marad. Mi ebben az esetben a munkáltató kötelessége, milyen módon kell utólagosan aktiváltatnia a TAJ számot a hatályos jogszabályok alapján.
6. Mt-ben megszűnt a kirendelés 44 munkanap/év korlátja? Csak a kirendelés-átirányítás összesen 110 munkanap/év maradt?
   Hogyan egyeztethető össze, hogy a Mt. maximálja a kirendelés napjainak számát, míg az A1 nyomtatvány akár 2 évre is kérhető? Mi határozza meg, hogy figyelembe kell-e venni a korlátozást?
   Svájcba küldi ki a cég munkavállalóit 3 hónapos munka elvégzésére, A1 nyomtatvánnyal. A magyar tb-be kell fizetni a járulékaikat, de milyen alapra? A magyar bérük szerint, vagy a svájci minimálbér (ágazati kollektív szerződés) figyelembe vételével?

1. Saját tevékenységi körben végzett kutatás fogalma? Mi kell ahhoz, hogy saját tevékenységnek minősüljön a K+F? (adóhatósági, ellenőrzési tapasztalatok?)
2. Saját kutatógárda alkalmazása esetén mely költségek számolhatóak el K+F-ként?
3. Mi a helyzet akkor, ha a kutatásban kapcsolt vállalkozások ill. külsős cégek is  részt vesznek? A vásárolt K+F segítségével végzett kutatás teljes mértékben adó/ adóalap-csökkentő tétel lehet?
4. Elszámolható-e a prototípus készítésénél, ha bizonyos feladatokat külső céggel kell végeztetni, mert erre a saját cégnek nincs apparátusa? Elszámolható-e a speciális software továbbfejlesztés, ha azt külső céggel végeztetjük? El lehet-e számolni a prototípus bemutatási ( pl. kiállítás ) költségeit?
5. Hogyan számolható el a fejlesztés során felmerült gépkocsihasználat költsége (a kocsi céges , havi km kimutatással)?
6. Hogyan kell dokumentálni a fejlesztési feladat előkészítő (felhasználói igények összegyűjtése) munkáinak költségeit?
7. Egy Kft. saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik,  amelyről külön analitikus nyilvántartást vezet. 2010-ben két féle kutatást is végeztünk, de mindkettő feladattal várhatóan 2011.-ben készülünk el.
   Az egyik fejlesztési téma PLC-s mintakészüléken program elkészítése, a rendszer összeállítása és kipróbálása. A kísérletek alapján az újonnan telepített szabályozókba az új program telepítése, modemek beépítése és a rendszer kipróbálása.
   A másik feladat egy próbakészülék paramétereinek összeállítása és egy prototípus elkészítése.
   Az egyik kérdésünk a közvetlen költségek körével kapcsolatos. A témával foglalkozó szakember bérén és közterhein kívül, a kísérlet során felhasznált anyagok és valamint egy a fejlesztéshez beszerzett és a Kft. tárgyi eszközeként nyilvántartott műszer értékcsökkenési leírását számoljuk el közvetlen költségként.
     - Hogyan kell értelmezni a Tao. tv.) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját mely szerint: az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget).
    - Ha egy másik Társasággal végeztetünk bizonyos szerelési munkákat azok nem számolhatók el a kutatás közvetlen költségeként?
    - A kísérletek teszteléséhez a fejlesztőnek a helyszínekre is utaznia kell. Az így felmerült üzemanyag költséget is a fejlesztés közvetlen költségeként szeretnénk elszámolni. Jól gondoljuk-e?
    -  A másik kérdésünk az aktiváláshoz kapcsolódik: A fejlesztés eredményeként létrehozott prototípus tárgyi eszközként történő aktiválása egyértelműnek látszik, de az első fejlesztési témánkkal kapcsolatban szeretnénk megkérdezni, hogy a „minta” modemeket tárgyi eszközként aktiválhatjuk-e vagy külön kell aktiválnunk a felmerült költségeket szoftverre és mintakészülékre.
    - Harmadik kérdésként tennénk fel, hogy a korábbi években képzett fejlesztés tartalék felszabadítható-e a kutatás- fejlesztés eredményeként  tárgyi eszközök (esetleg  szoftverek ) értékével.