Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője a tegnap elfogadott adó-salátatörvénnyel kapcsolatosan úgy nyilatkozott: ennek hatására Magyarország gyakorlatilag offshore országgá változik.

Az adócsomag egyik leglényegesebb eleme, hogy 500 millió forintos adóalapig 19 százalék társasági adó helyett csak 10 százalékos adót kell fizetni. A magyar vállalkozások túlnyomó többsége a 10 százalékos adókulccsal fog társasági adót fizetni és csak kevesen esnek bele a 19 százalékos adósávba. Mindez felveti a kérdést, hogy szükséges-e ilyen mértékű társasági adócsökkentés.

Az alacsonyabb adómértékkel ugyan felvehetjük a versenyt a szintén 10 százalékos adómértéket előíró Ciprussal, ezzel azonban belépünk azoknak az államoknak a körébe, akiket eddig a saját adórendszerünk is büntetett. A 2010. január 1-től hatályos magyar társasági adó szabályok szerint ugyanis gyakran offshore-ként emlegetett "ellenőrzött külföldi társaságnak" minősült az a külföldi társaság, amely 12,67 százaléknál kevesebb társasági adót fizetett. Ezzel tehát Magyarország is offshore-nak tekinthető a saját szabályai szerint.

Az adócsökkentés forrása az újonnan bevezetett bankadó lesz. Mivel az adóalap a bankadó tekintetében nem egységes, előfordulhat, hogy egyes adóalanyok arányosan több, míg mások kevesebb adót fizetnek. Mindez pedig felvetheti, hogy az arányaiban kevesebb adót fizető adóalany állami támogatásban részesül-e?

A személyi jövedelemadó területén új elem az adórendszeren kívüli kereset. Az új szabály azt hivatott szolgálni, hogy a háztartási alkalmazottak és ház körüli munkát végzőknek juttatott díjazás után ne kelljen adót fizetni. Érthető az új szabály adópolitikai célja, azonban problémát okozhat, hogy nincs maximalizálva az ilyen címen megszerezhető jövedelem. Azzal, hogy a háztartási alkalmazott nem fizet adót, állami támogatásban részesül minden más adófizetővel szemben és ennek megvannak a korlátai az Európai Unión belül.

A háztartási alkalmazottak áfa-rendszerbe történő illeszkedése sem teljesen egyértelmű, hiszen a munkaviszony jellegű jogviszonyok eddig nem tartoztak az áfa alá, ugyanakkor az új szabályozással érintett tevékenységi kör egy része vállalkozási jellegű is lehet. A jövedelemmaximum hiánya visszaélésekre is okot adhat, nem kell nagyon megerőltetni a fantáziánkat, hogy a szabály bevezetése után milyen új kibúvók merülhetnek fel egy vagyonosodási vizsgálat kapcsán.” Torma Levente szerint nem elképzelhetetlen, hogy valaki 15 millió forintos fizetését "vállaljon takarítást", és az adóelkerülés egyik módja lehet, ha két szomszédos budai villa lakói úgymond egymásnál takarítanak.

Forrás: DLA Piper