"adóreggeli" címkéhez tartozó tartalmak

adoreggeli
Fókuszban a számlakorrekció
- Adóreggeli a NAV szakértőjével

AJÁNLÓ: A gazdasági élet szereplői gyakran kényszerülnek az egyszer már kibocsátott számla korrekciójára. A számlák korrekcióját és helyesbítését az áfa törvény, valamint a számviteli törvény szabályozza, melyek pontos ismerete nélkülözhetetlen. Előadónk pontról pontra végig veszi a tipikus hibákat, megválaszolja a résztvevőink napi munkája során felvetődő kérdéseket.

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!
  • Hogyan kell kezelni azokat a korrekciókat, melyeket évente egy alkalommal, főként évvégén szoktak végrehajtani, és ahol a partner felé abban az évben történt összes számla korrigálása történik egy összegben? Mi ilyenkor a teljesítés időponja? Kell-e önellenőrizni? Export esetén a vámhatározatot kell-e javíttatni? Ha nincs javítva,akkor beállítható-e a számla a bevallásba?

adoreggeli
Béren kívüli juttatások 2012.
- Adóreggeli a PWC szakértőjével!

AJÁNLÓ: 2012. január 1-jén hatályba lépnek az új adójogszabályok. Változnak a béren kívüli juttatások keretszabályai, új értelmet nyernek a kedvező adózású juttatásokra vonatkozó paragrafusok, kiteljesedik a Széchenyi Pihenő Kártya. Szakértő előadónk gyakorlatorientáltan ismerteti az új szabályozást, segítséget nyújt a változások helyes kezelésében, értelmezésében.


Olvassa el kapcsolódó cikkeinket!


Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

  1. Kedves Szabó Beáta!
    Megbízónk üzemanyagok nagykereskedelmével foglalkozó belföldi társaság.
    Szeretnének viszonteladó partnereiknek kedvezményeket adni, pl. vásárláskor 5%-os kedvezményre jogosító "ügyfélkártya", melyet az üzleti év során több alkalommal is igénybe vehetnek. A juttatásban részesülők személye meghatározható.
    Kérdésünk az lenne, hogy kinél keletkezik adófizetési kötelezettség, és annak mértéke.
    Szintén ugyanez a Társaság szeretné a viszonteladóit külföldi - 2 vagy 3 napos - gyárlátogatásra vinni. A látogatás elsősorban szakmai jellege dokumentálható, azonban természetesen része ennek a szállodai és éttermi vendéglátás. Kérjük ha az idő engedi szíveskedjen ezeknek a költségeknek is adózására kitérni.
  2. Magánhasználatnak minősül -e a céges autónál a munkahely és a lakcím közötti távolság ? (Céges autó bérlés ÁFA levonható/nem levonható témakör miatt.)

adoreggeli
A külföldről származó, illetve a Magyarországról külföldre fizetett jövedelmek adózása
- Adóreggeli a NAV szakértőjével

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

  1. Magánszemély jogutódtól (szinpadi szerzői jog) kérhet-e a külföldi kifizető (kiadó) adószámot. Az illetőségigazolást minden évben megkapja. EU-s területről van szó mégis csak a német kiadó kéri (egy az EU-nak küldendő jelentésre hivatkozva), az osztrák, az angol nem.
  2. Külföldi állandó lakcímmel (EU tagállamban) rendelkező magyar állampolgár az adott országban bejelentett vállalkozással rendelkezik. A kinti fizetése ill. vállalkozása után Magyarországon van-e bármilyen adózási kötelezettsége?  Az ott megkeresett pénz külföldről származó jövedelemnek minősül-e? A meglévő  itthoni vállalkozása után hol kell adóznia?
  3. Dániai cég által megbízással foglalkoztatott  magyar egyetemista (én belföldi illetőségűnek minősíteném)  bejelentési, adózási és járulékfizetési kötelezettségével kapcsolatosan kérném az előadó segítségét. Előre is köszönöm!

adoreggeli
Munkáltatók év végi feladatai
- IGAZOLÁSOK, MUNKÁLTATÓI ADÓMEGÁLLAPÍTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS - Adóreggeli a NAV szakértőjével

AJÁNLÓ:  Ismét itt az év vége, a munkáltatói (kifizetői) adatszolgáltatás, zárás ideje. Ez jelentős többletmunkát jelent a munkáltatóknak, könyvelőknek. Előadónk praktikus tanácsokat ad, gyakorlati segítséget nyújt az év végi kötelezettségek teljesítéséhez.

Tegye fel előre, jelentkezéskor, kérdéseit, és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

adoreggeli
Magyarok foglalkoztatása külföldön - Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon
  - Középpontban a megváltozott munkajogi kérdések - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel!

AJÁNLÓ: Gyakran merülnek fel adózási kérdések mind a külföldön foglalkoztatott magyar magánszemélyekkel, mind a Magyarországon foglalkoztatott külföldiekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat!

Tegye fel előre, jelentkezéskor, kérdéseit, és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
  1. Tisztelelt Előadó!

    Jövő hónapban jön egy német egyetemista Erasmus ösztöndíjjal a cégünkhöz gyakorlatra. A cég vezetői a diák fél éves itt tartózkodása idejére szeretnének adni neki a pénzbeli juttatást (nagyságrendileg 100 ezer forint körüli összeget havonta).
    Kérdések:
    1. Munkaszerződést kell vele kötni erre az időre?
    2. Hogyan adózik a jövedelme?
    3. Biztosítási jogviszonya keletkezik-e?
  2. Harmadik országbeli állampolgár 10 éve kirendeltként van Magyarországon (tartózkodási engedéllyel), fizetését kintről kapja. Hogy vonatkozik rá az új törvény (2 év után Tb köteles)?
  3. Letelepedett státuszban külföldi, kirendeltként dolgozik Magyarországon, fizetését kintről kapja. Mikortól kell neki Tb-t fizetni? A letelepedés befolyásol?
  4. Hosszútávú kiküldöttek esetén a magyar TB folytonosság érdekében A1-es dokumentum alapján megfelő-e, ha a kiküldött részére a teljes bruttó bére után havonta fizeti a magyar cég a TB-t és (munkáltatói és munkavállalói) járulékokat, a bruttó bérét pedig a külföldi cég fizeti havonta a kiküldött részére? Vagy szükséges ehhez magyar kifizetés is?
    Adómentes lehet a lakhatási támogatás a bejövő expat számára akkor is, ha "ügyvezetői" pozíciót tölt be?
  5. Tisztelt Előadó!

    1. Harmadik országbeli állapolgár magyarországi kiküldetése alatt a fizetését az anyavállalattól kapja, azonban a fogadó - magyarországi - vállalat fizeti a gyermekinek iskoláztatását és az ingatlan bérleti díját. Milyen adófizetési kötelezettségei lesznek a cégnek. Az esetleges járulékok fizetéséhez szükséges TAJ szám kiváltása?

    2. Külföldi munkaválló esetében TAJ és adószám szükséges, ahhoz, hogy magyarországi bérszámfejtésre kerüljön. Így a gyakorlatban a TAJ számot néhány nappal korábban igényeljük, megjelölve pontosan a biztosítási jogviszony kezdetét, amikor ténylegesen bejelentésre kerül a munkavállaló. Az OEP rendszere azonban a TAJ számot inaktív státuszba rakja mivel a TAJ szám igénylésének napján a NAV rendszerébe még nincs lejelentve a munkavállaló - nem is kellene, hiszen a foglalkoztatása még nem kezdődött meg. Így annak ellenére, hogy folyamatosan fizeti a cég a járulékot, a TAJ szám inaktív státuszban marad. Mi ebben az esetben a munkáltató kötelessége, milyen módon kell utólagosan aktiváltatnia a TAJ számot a hatályos jogszabályok alapján.
  6. Mt-ben megszűnt a kirendelés 44 munkanap/év korlátja? Csak a kirendelés-átirányítás összesen 110 munkanap/év maradt?
    Hogyan egyeztethető össze, hogy a Mt. maximálja a kirendelés napjainak számát, míg az A1 nyomtatvány akár 2 évre is kérhető? Mi határozza meg, hogy figyelembe kell-e venni a korlátozást?
    Svájcba küldi ki a cég munkavállalóit 3 hónapos munka elvégzésére, A1 nyomtatvánnyal. A magyar tb-be kell fizetni a járulékaikat, de milyen alapra? A magyar bérük szerint, vagy a svájci minimálbér (ágazati kollektív szerződés) figyelembe vételével?

adoreggeli
Terítéken az elektronikus számlázás
- Adóreggeli a NAV szakértő előadójával!

AJÁNLÓ: Az elektronikus számla egy elektronikus formában létező adóügyi bizonylat. Az e-számlázás környezetkímélő, de komoly költségmegtakarítást is eredményez. Megszűnik a postaköltség, és a számlák gyorsabban jutnak el a címzettekhez. Gyorsabbá válik a számlák készítése, visszakeresése.

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

adoreggeli
Népegészségügyi termékadó, avagy chipsadó
- Adóreggeli

AJÁNLÓ: Szeptember 1-től adót kell fizetni azon élelmiszerek után, amelyeknek a fogyasztása bizonyítottan egészségtelen, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után. Pl. chips-ek, energiaitalok ....


Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

  1. Linzert gyártó cég vagyunk. Szükséges-e a termék bevizsgáltatása  a NAV szakértő intézete által vagy más labor által, az miatt, hogy az előállított termék eléri-e a törvényben leírt cukortartalmat.
    - Mivel támasszuk alá ill. alá kell-e támasztani valamilyen irattal azt, hogy mely termékeinket soroljuk azok közé, amelyek után nem kell adót fizetnünk.
    - Kell-e vizsgálni, hogy a linzerhez felhasznált pl. lekvár, csokoládé alapanyagok után megfizették-e az adót, s ha igen, akkor ez befolyásolja-e a mi adózásunk?
  2. Közvetlen import esetén mi számít első belföldi értékesítésnek? Mikor keletkezik az adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettség?
  3. Milyen adatokat kell a számlán szerepeltetni az adóval kapcsolatban? Milyen nyilvántartási köttelezettség van az adóval kapcsolatban? Milyen bevallási kötelezettség van az adóval kapcsolatban?
  4. 1.    A NETA melyik szakaszában található az adó egyfázisú jellegére történő utalás?

    2.     A kereskedő által a beszállítóval (NETA adóalannyal) szemben a forgalom alapján számított másodlagos kondíciók (polctartási díj, listázási díj, stb.) - a Vidékfejlesztési Minisztérium által a Magyar Márkaszövetségnek kiadott állásfoglalása szerint - nem számítódhatnak a NETA-t is tartalmazó bruttó összegből, hanem csak a NETA nélküli eladási árból. Ilyen estekben ezért a beszállítónak jeleznie kell a kereskedő felé a számlázott összeg adótartalmát ÉRTÉKE szerint is. Ennek az értékadatnak a számlán való feltüntetése a kereskedők kifejezett kérése miatt megtörténik.
    - Mi a teendő abban az esetben, ha a kereskedőnek értékesített termék vonatkozásában a beszállító nem közvetlen gyártója a terméknek (azaz NETA adóalany), hanem csak továbbértékesítő szerepben van. Ez esetben ugyanis éppúgy fennáll az az állapot, hogy az eladási ár tartalmazza a NETA-t, csak nem a beszállító által, hanem egy korábbi szereplő által megfizetett módon. Ilyenkor is feltüntethető a NETA értéke a számlán?
    (Ellenkező esetben csak kizárólag a gyártó és a kereskedő közötti másodlagos kondíciókban lehetne a NETA nélküli "tiszta" árakat alapul venni a díjak számításánál. és ha egy közbenső értékesítő adja ugyanezt a termékek a kereskedőnek, akkor már a NETA-s ár lenne az alap.)

    3.     Egy értékesítésről kiállított számlában egyaránt számlázásra kerülnek az értékesítő által megadózott termékek (pl. a gyártó saját terméke), és az értékesítési lánc előző fázisában levő adóalany által megadózott termékek (pl. kereskedelmi áruk). Ugyanez a helyzet, ha egy értékesítéskor ugyanazt a termékféleséget importból beszerezve (nála adóköteles), és belföldről beszerezve (korábbi értékesítőnél adóköteles) egyaránt értékesíti.
    A NETA 3.§ (2) bekezdése szerinti adóalanyt terhelő adókötelezettség feltüntetésének mi lehet a helyes szövege ilyen esetekben?

    4.     A törvény 7. §-hoz fűzött indoklás szerint az adóköteles termék külföldre történő értékesítésének mentessége azon alapul, hogy az nem Magyarországon kerül elfogyasztásra, így nincs népegészségügyi kockázata.
    Miért nem került a törvénybe ezen az alapon adómentesség olyan - az összetétele alapján egyébként adóköteles – fázistermékekre (félkésztermékekre), amelyek egy további gyártási folyamat részeként, alapanyagként kerülnek feldolgozásra, s ennél fogva az értékesített formájukban soha nem kerülnek közvetlenül elfogyasztásra. A továbbfeldolgozás eredményeként előálló, a fogyasztók számára elérhető termékek adott esetben már (is) nem lesznek adóköteles összetételűek, vagy nem is belföldön kerülnek értékesítésre? Ezeknek tehát miben áll a népegészségügyi kockázatuk?
    Ha már a törvény bevezeti a felhasználás célja szerinti adómentességet, mint lehetőséget, a külföldre értékesítés esetén, van-e esély a félkésztermékek adómentességére, akár jogszabály-módosítással, vagy más módon (a törvény szelleméből levezetve)?

    5.     Az adóköteles összetételű félkésztermékek belföldi gyártóit sújtó NETA alól teljesen mentesen külföldről behozott (s ezáltal olcsóbb!) félkésztermékek jogosulatlan versenyelőnybe kerülnek a hazai gyártókkal szemben. Ez lehet a NETA célja?

    6.     A külföldre értékesítésről nyilatkozó vevő esetében alkalmazható adómentességhez kapcsolódó problémák:
    - Ha a beszerzéskor a vevő még nem tudja, hogy a beszerzett termékekből mekkora mennyiség fog külföldre, illetve belföldre értékesülni, megfelelő-e pl. az időszakos elszámolás alkalmazása, amikor is a tényleges exportálást követően jelez vissza a vevő a beszállítónak az exportált mennyiségről, s a beszállító ekkor tudja az értékesített termékeket a nyilatkozatnak megfelelően adómentesen és adókötelesen számlázni? Lehet-e egyetlen számlát kiállítani az adókötelesen és adómentesen számlázott termékekről?
    Mit kell ilyenkor az adókötelezettségre vonatkozóan a számlán feltüntetni?
    - Hogyan követhető nyomon a vevő nyilatkozatával ellentétes belföldi értékesítés esetén a nyolc napon belüli értesítési kötelezettség vevő általi betartása?
    - Ha a vevő nyolc napon túl jelez a belföldi értékesítésről, a teljes adókötelezettség alól mentesül a beszállító?
    -  Az exportra szánt adómentesen számlázott, ám mégis belföldön értékesült termékek után a szállítót terhelő késedelmi pótlék hogyan lesz kezelve a bevallásban?

adoreggeli
Fókuszban a számlakorrekció
- Adóreggeli a NAV szakértőjével!

AJÁNLÓ:  A gazdasági élet szereplői gyakran kényszerülnek az egyszer már kibocsátott számla korrekciójára. A számlák korrekcióját és helyesbítését az áfa törvény, valamint a számviteli törvény szabályozza, melyek pontos ismerete nélkülözhetetlen. Előadónk pontról pontra végig veszi a tipikus hibákat, megválaszolja résztvevőink napi munkája során felvetődött kérdéseket!
Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

adoreggeli
Pénzbeni és bérenkívüli juttatások az SZJA TV. megközelítésében
- Adóreggeli a PWC szakértőjével

AJÁNLÓ:  2011-től megszűnt a természetbeni juttatások fogalma. A jövőben ezt béren kívüli juttatásnak, illetve béren kívülinek nem minősülő egyéb juttatásnak nevezhetjük. Az adókötelezettség megítélése, különös jelentőséggel bír, főleg, ha az a munkáltatótól származik. Az üzleti utazásokon felmerült kiadások elszámolása a törvényi összefüggések ismeretében állapítható meg. Kérdés, hogy az Szja törvény alkalmazásában mi a különbség a kiküldetés, kirendelés és az üzleti utak elszámolásában. Szakértő előadónk gyakorlatorientáltan, példákon keresztül mutatja be az elszámolás aktuális kérdéseit.
Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

adoreggeli
Terítéken az elektronikus számlázás
- Adóreggeli a NAV szakértő előadójával!

AJÁNLÓ:  Az elektronikus számla egy elektronikus formában létező adóügyi bizonylat. Az e-számlázás környezetkímélő, de komoly költségmegtakarítást is eredményez. Megszűnik a postaköltség, és a számlák gyorsabban jutnak el a címzettekhez. Gyorsabbá válik a számlák készítése, visszakeresése.

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!
  1. Az elektronikus számla nem tételes felsorolást tartalmaz, hanem egyösszegű, de hivatkozik pl. kézi szállítólevélre, jegyzőkönyvre vagy raktári bizonylatra, mely tételes, és aláírt akkor, milyen feltételekkel kell kapcsolódnia a számlához? Köszönöm szépen!
  2. Szállítóm e-számlát állít ki felém, melyet e-mailen (PDF), vagy  postai úton (kinyomtatva) megküld felém. Köteles vagyok-e befogadni, vagy sem? 2./ Hiteles-e a papír alapon megkapott e-számla vagy sem számomra? 3./ Az e-számla tartalmában miben tér el a normáltól?
    4./ Szabályosan járok el, ha a bejövő e-számlákat egy külön meghajtón tárolom, vagy befogadó oldalon ez nem szükséges? 5./ Milyen e-számlázás szoftvergyártó cége(ke)t javasol a szakértő?

adoreggeli
A kihasználatlan K+F adókedvezmények
- Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel

AJÁNLÓ:  A cégek többsége, a gazdaság szinte területén folytat valamilyen formában kutatás-fejlesztési tevékenységet, még ha erről nem is minden esetben tud. A gazdaság szereplőinek, hogy maximálisan kihasználhassák a jogszabályok kínálta adóoptimalizációs lehetőségeiket, adókedvezményeket, különös tekintettel arra, hogy hazánkban a K+F-hez kapcsolódó adójogi környezet kiemelkedően kedvező.

Kapcsolódó cikkünk:

Tegye fel előre, a jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
  1. Saját tevékenységi körben végzett kutatás fogalma? Mi kell ahhoz, hogy saját tevékenységnek minősüljön a K+F? (adóhatósági, ellenőrzési tapasztalatok?)
  2. Saját kutatógárda alkalmazása esetén mely költségek számolhatóak el K+F-ként?
  3. Mi a helyzet akkor, ha a kutatásban kapcsolt vállalkozások ill. külsős cégek is  részt vesznek? A vásárolt K+F segítségével végzett kutatás teljes mértékben adó/ adóalap-csökkentő tétel lehet?
  4. Elszámolható-e a prototípus készítésénél, ha bizonyos feladatokat külső céggel kell végeztetni, mert erre a saját cégnek nincs apparátusa? Elszámolható-e a speciális software továbbfejlesztés, ha azt külső céggel végeztetjük? El lehet-e számolni a prototípus bemutatási ( pl. kiállítás ) költségeit?
  5. Hogyan számolható el a fejlesztés során felmerült gépkocsihasználat költsége (a kocsi céges , havi km kimutatással)?
  6. Hogyan kell dokumentálni a fejlesztési feladat előkészítő (felhasználói igények összegyűjtése) munkáinak költségeit?
  7. Egy Kft. saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik,  amelyről külön analitikus nyilvántartást vezet. 2010-ben két féle kutatást is végeztünk, de mindkettő feladattal várhatóan 2011.-ben készülünk el.
    Az egyik fejlesztési téma PLC-s mintakészüléken program elkészítése, a rendszer összeállítása és kipróbálása. A kísérletek alapján az újonnan telepített szabályozókba az új program telepítése, modemek beépítése és a rendszer kipróbálása.
    A másik feladat egy próbakészülék paramétereinek összeállítása és egy prototípus elkészítése.
    Az egyik kérdésünk a közvetlen költségek körével kapcsolatos. A témával foglalkozó szakember bérén és közterhein kívül, a kísérlet során felhasznált anyagok és valamint egy a fejlesztéshez beszerzett és a Kft. tárgyi eszközeként nyilvántartott műszer értékcsökkenési leírását számoljuk el közvetlen költségként.
      - Hogyan kell értelmezni a Tao. tv.) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját mely szerint: az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget).
     - Ha egy másik Társasággal végeztetünk bizonyos szerelési munkákat azok nem számolhatók el a kutatás közvetlen költségeként?
     - A kísérletek teszteléséhez a fejlesztőnek a helyszínekre is utaznia kell. Az így felmerült üzemanyag költséget is a fejlesztés közvetlen költségeként szeretnénk elszámolni. Jól gondoljuk-e?
     -  A másik kérdésünk az aktiváláshoz kapcsolódik: A fejlesztés eredményeként létrehozott prototípus tárgyi eszközként történő aktiválása egyértelműnek látszik, de az első fejlesztési témánkkal kapcsolatban szeretnénk megkérdezni, hogy a „minta” modemeket tárgyi eszközként aktiválhatjuk-e vagy külön kell aktiválnunk a felmerült költségeket szoftverre és mintakészülékre.
     - Harmadik kérdésként tennénk fel, hogy a korábbi években képzett fejlesztés tartalék felszabadítható-e a kutatás- fejlesztés eredményeként  tárgyi eszközök (esetleg  szoftverek ) értékével.

adoreggeli
Transzferárak szabályozása, dokumentáció 2011.
- Adóreggeli

AJÁNLÓ: A NAV közzétette idei évi ellenőrzési irányelveit. 2011-től már nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások is számíthatnak transzferár ellenőrzésre. Bár ezen vállalkozások nem kötelezettek transzferár-nyilvántartás készítésére, de figyelniük kell arra, hogy kapcsolt vállalkozásukkal megkötött szerződésükben a piaci árat alkalmazzák.

adoreggeli
Magyarok foglalkoztatása külföldön - Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel!

AJÁNLÓ:  Gyakran merülnek fel adózási kérdések mind a külföldön foglalkoztatott magyar magánszemélyekkel, mind a Magyarországon foglalkoztatott külföldiekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat!

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
  1. Magyarországi kifizető német és svájci állampolgárokat alkalmaz munkaszerződéssel. A1-es (illetve Svájc esetében E101-es) igazolást hozták, így csak  SZJA-t vonunk tőlük (APEH állásfoglalásunk is van minderről).  Az alkalmazás időtartama kevesebb, mint egy év: 8-10 hónap és még év vége előtt véget ér. Fizikailag nem tartózkodnak itt állandóan (részben számítógépen küldenek elkészített anyagokat).
    A számfejtett bruttó jövedelmüket a 1108-as bevallás 1108M-04-es lapjának 360. sorában jelentjük. Helyes-e ez a gyakorlat ?
    Távozásukkor hogyan állítsuk ki részükre az Adatlapot ?
    Milyen adóbevallási kötelezettség terheli majd őket ?
    Mikor kell ezt megtenniük és hogyan ( távozásukkor, vagy 2012.05.20-ig )? Adójóváírásról és gyermekkedvezményről nem nyilatkoztak, de jár-e nekik ?
    Hogyan számolnak el a magyar adóhatósággal, vagy egyszerűen a Magyarországon megfizetett adóval csökkentik majd a Mo-i jövedelmet is magában foglaló összjövedelmükre számított  német/svájci  adókötelezettségüket a németországi/svájci adóbevallásukban ?
  2. Az osztrák anyavállalattól érkezett egy osztrák kolléga a magyar foglalkoztatóhoz több éves munkavégzésre. A foglalkoztatás nem kirendeléssel, hanem a magyar jog alapján az osztrák alkalmazott és a magyar leányvállalat között munkaszerződéssel jött létre. A munkavégzés Magyarországon történik, a munkabért a magyarországi foglalkoztató fizeti. E mellett az osztrák kolléga az anyavállalattól az ottani igazgatósági tagsága okán tiszteletdíjat is kap Ausztriában, amely átterhelésre kerül a Mo.-i foglalkoztatóra. Helyesen értelmezzük-e azt, hogy jövedelemadózás szempontjából Magyarország lesz az illetősége és ennek megfelelően mind a magyarországi munkabérét, mind az ausztriai tiszteletdíját Mo.-n kell adóznia, továbbá szintén Mo.-n kell adóznia a külföldről (Ausztriából) származó tőkejövedelmeit is.
    A kérdésünk arra irányul, hogy melyik államban lesz biztosított és mi után kell a járulékokat fizetnie, és Mo-i biztosítási kötelezettség esetén kinek?

adoreggeli
Terítéken a mérlegsorok elemzése
- Számviteli adóreggeli

AJÁNLÓ:  Cége piaci helyzetét, eredményeit pontosan ismerni minden cégvezetőnek alapvető üzleti érdeke! Ne hagyatkozzon teljesen könyvelőjére, gazdasági vezetőjére! Segítünk, hogy Ön is pontosan átlássa a mérleg, a beszámoló, az eredmény-kimutatás, a kiegészítő melléklet, és az üzleti jelentés sorait!

adoreggeli
Terítéken a házipénztár kezelése
- Adóreggeli a NGM szakértő előadójával

AJÁNLÓ:  Egy vállalkozás mindennapjainak fontos feladata a házipénztár helyes vezetése. Milyen előírások vonatkoznak ránk, milyen szabályokat kell betartani, mit és hogyan kérhetnek rajtunk számon? Tudjon meg mindent a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértő előadójától.

adoreggeli
Terítéken az elektronikus számlázás
- Adóreggeli a NAV szakértő előadójával

AJÁNLÓ: Az elektronikus számla egy elektronikus formában létező adóügyi bizonylat. Az e-számlázás környezetkímélő, de komoly költségmegtakarítást is eredményez. Megszűnik a postaköltség, és a számlák gyorsabban jutnak el a címzettekhez. Gyorsabbá válik a számlák készítése, visszakeresése.


Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!

  1. PKI számlázás: kinek kell aláírni a PKI számlát: a kibocsátónak vagy harmadik fél, mint ellen jegyző is eljárhat ?
  2. PKI számla megőrzésének elfogadott gyakorlati megvalósításai?

adoreggeli
Terítéken az Adóellenőrzés - Adóreggeli a NAV előadóival

AJÁNLÓ: Az APEH és a VPOP egyesítésének legfőbb célja volt, hogy a NAV, mint hatóság minél előbb és minél hatékonyabban léphessen fel a jogsértő adózókkal szemben. Előadásunkon első kézből, a NAV ellenőrzési főosztályának vezetőjétől hallhatja mit kell tennie, mivel és hogyan készülhet fel egy esetleges adóellenőrzésre!


adoreggeliTerítéken a külföldiek foglalkoztatása - Személyi jövedelemadó, Tb., Munkajog - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel!

AJÁNLÓ: A Magyarországon foglalkoztatott külföldi magánszemélyek foglalkoztatásával, adózásával, valamint járulékfizetésével kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat, valamint választ kaphat kérdéseire!

videosales_banner3

adoreggeliAjándéksorsolások, promóciók, nyereményjátékok SZJA és TAO vonzata - Adóreggeli a NAV szakértő előadóival!

AJÁNLÓ:  Az ajándéksorsolások, nyereményjátékok lebonyolítása, illetve adózása számos kérdést vet fel a szervezői, kifizetői oldalon. Különböző szabályok érvényesek az ajándék értéke szerint, de az sem mindegy, hogy „egyet fizet, kettőt kap” akció útján automatikusan adják az ajándékot, vagy más feltételekhez kötik a nyereményt. Ha ezeknek az akcióknak a jogszabályoknak megfelelő szervezési, bejelentési és adózási kérdéseire kíváncsi, jöjjön el rendezvényünkre és hallgassa meg szakértő előadóinkat.

A nagy érdeklődésre való tekintettel kérjük, hogy előadóinkhoz intézett kérdését még a rendezvény előtt írásban küldje el a szervezes@systemmedia.hu címre!

videosales_banner3

adoreggeliA magyar állampolgárok foglalkoztatása külföldön  Adóreggeli a Deloitte szakértőivel

hr_ado_kicsi_


AJÁNLÓ:
Gyakran merülnek fel adózási kérdések a külföldön foglalkoztatott magyar magánszemélyekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat!

adoreggeliTerítéken az elektronikus számlázás Elmélet, Gyakorlat, Változások, Aktualitások Adóreggeli a Deloitte szakértőivel

hr_ado_kicsi_


AJÁNLÓ:
Egyre több gazdasági társaság tér át az elektronikus számlázásra. Megszűnik a postaköltség, és a számlák gyorsabban jutnak el a címzettekhez. Gyorsabbá válik a számlák készítése, és szükség esetén a visszakeresésük. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat!

adoreggeliTerítéken a K+F adókedvezmények Kihasználatlan adóoptimalizációs lehetőségek Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel

hr_ado_kicsi_


AJÁNLÓ:
Kutatás-fejlesztési tevékenységet a gazdaság szinte valamennyi területén folytatnak a piaci szereplők, még ha erről nem is minden esetben tudnak. A jelen gazdasági helyzetben kiemelt jelentősége van annak, hogy a cégek maximálisan kihasználják a jogszabályok kínálta lehetőségeket, optimalizálják adóterheiket, különös tekintettel arra, hogy hazánkban a K+F-hez kapcsolódó adójogi környezet kiemelkedően kedvező.

Tekintse meg a 2010. május 6-án megrendezésre került "K+F adókedvezmények" c. adókonferenciánk részletét:

k_f_nyitofoto
 
Olvassa el cikkeinket a témában:

A külföldiek foglalkoztatása Adóreggeli a Deloitte szakértőivel - Személyi jövedelemadó, TB., munkajog

AJÁNLÓ: Gyakran merülnek fel adózási kérdések a Magyarországon foglalkoztatott külföldi magánszemélyekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat!


rendezvenyajanlo2

kapcsolodo_szakmai_anyagok

Külföldiek foglalkoztatása és ellenőrzése Magyarországon (2010.05.17.)

 


Béren kívüli juttatások 2012.

 
 
 

Friss hírek

Bérkompenzáció 2012.: A SZÉP-kártya olcsóbb a béremelésnél

2012-02-07 02:06:47

vamosi_nagyJobban menő ágazatokban kis cégeknek is érdemes bevezetnie a Széchenyi Pihenő Kártyát: nincs költség, nincs adminisztráció, és jóval olcsóbb, mint a béremelés. Idén a cégükben személyesen közreműködők már nem maradnak ki a cafeteria új rendszeréből, és hosszabb távon a SZÉP-kártyák által generált forgalom csak emelkedhet. Interjú Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértővel.

Csökkenő nettó fizetések 2012-ben

2012-02-07 01:52:45

fizetesimeghagyasJanuár elején a vállalatok kiemelkedően magas aránya még nem tudott döntést hozni a béremelésekről. A cégek harmada úgy vágott bele az idei évbe, hogy nem látott tisztán a béremelések ügyében - derül ki a Hay Group felméréséből. A tanácsadó cég Magyarország 400-450 legnagyobb, legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalatát kérdezte meg a 2012-es béremelésekkel kapcsolatos elképzeléseikről. A Pénzcentrum.hu kérdésére válaszoló olvasók 37 százaléka nem kapott fizetésemelést, és emiatt csökkent a nettó bére.

Fontos változások a társasági jogban! Lassabb cégbejegyzésre és új jogszabályi követelményekre kell készülnie

2012-02-05 06:33:01

szamologep3A tavalyi év utolsó napjaiban hirdették ki azt a „salátatörvényt”, amely jelentősen módosítja a társasági jogi és cégeljárási szabályokat. Az alábbiakban a módosító törvény legfontosabb következményeit ismertetjük.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2012-02-05 06:16:42

paragrafusMég tavaly elfogadta az országgyűlés, de csak 2012-ben hirdették ki a 2012. évi I. törvényt a Munka törvénykönyvéről. Az új szabályozás 2012. július 1-től hatályos. Ennek megfelelően 2012-től számtalan alapvető változás lép életbe, melyek mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat érintik.

TOVÁBBI HÍREINK

 


Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 220 03 63 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: