Étkezési utalványok - átrendeződő piac 2012-ben

Átrendeződhet az étkezésiutalvány-piac. Az adóváltozások az Erzsébet-utalványnak kedveznek, de a dolgozók rosszul járhatnak. A cégek hamarosan kiadják az idei első cafeteria csomagokat. Eddig az étkezési utalvány volt a legnépszerűbb béren kívüli juttatás, s felmérések szerint valószínűleg ez az idén is így lesz. A változások miatt azonban elképzelhető, hogy a dolgozók egy része nem lesz elégedett. Kérdés, hogy ez mennyire lesz fontos szempont a munkáltatóknál. Ettől függhet az is, mennyire rendeződik át az étkezésiutalvány-piac.

Népegészségügyi termékadó, avagy chipsadó - Adóreggeli

AJÁNLÓ: Szeptember 1-től adót kell fizetni azon élelmiszerek után, amelyeknek a fogyasztása bizonyítottan egészségtelen, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után. Pl. chips-ek, energiaitalok ....

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

1. Linzert gyártó cég vagyunk. Szükséges-e a termék bevizsgáltatása  a NAV szakértő intézete által vagy más labor által, az miatt, hogy az előállított termék eléri-e a törvényben leírt cukortartalmat.
   - Mivel támasszuk alá ill. alá kell-e támasztani valamilyen irattal azt, hogy mely termékeinket soroljuk azok közé, amelyek után nem kell adót fizetnünk.
   - Kell-e vizsgálni, hogy a linzerhez felhasznált pl. lekvár, csokoládé alapanyagok után megfizették-e az adót, s ha igen, akkor ez befolyásolja-e a mi adózásunk?
2. Közvetlen import esetén mi számít első belföldi értékesítésnek? Mikor keletkezik az adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettség?
3. Milyen adatokat kell a számlán szerepeltetni az adóval kapcsolatban? Milyen nyilvántartási köttelezettség van az adóval kapcsolatban? Milyen bevallási kötelezettség van az adóval kapcsolatban?
4. 1.    A NETA melyik szakaszában található az adó egyfázisú jellegére történő utalás?
   
   2.     A kereskedő által a beszállítóval (NETA adóalannyal) szemben a forgalom alapján számított másodlagos kondíciók (polctartási díj, listázási díj, stb.) - a Vidékfejlesztési Minisztérium által a Magyar Márkaszövetségnek kiadott állásfoglalása szerint - nem számítódhatnak a NETA-t is tartalmazó bruttó összegből, hanem csak a NETA nélküli eladási árból. Ilyen estekben ezért a beszállítónak jeleznie kell a kereskedő felé a számlázott összeg adótartalmát ÉRTÉKE szerint is. Ennek az értékadatnak a számlán való feltüntetése a kereskedők kifejezett kérése miatt megtörténik.
   - Mi a teendő abban az esetben, ha a kereskedőnek értékesített termék vonatkozásában a beszállító nem közvetlen gyártója a terméknek (azaz NETA adóalany), hanem csak továbbértékesítő szerepben van. Ez esetben ugyanis éppúgy fennáll az az állapot, hogy az eladási ár tartalmazza a NETA-t, csak nem a beszállító által, hanem egy korábbi szereplő által megfizetett módon. Ilyenkor is feltüntethető a NETA értéke a számlán?
   (Ellenkező esetben csak kizárólag a gyártó és a kereskedő közötti másodlagos kondíciókban lehetne a NETA nélküli "tiszta" árakat alapul venni a díjak számításánál. és ha egy közbenső értékesítő adja ugyanezt a termékek a kereskedőnek, akkor már a NETA-s ár lenne az alap.)
   
   3.     Egy értékesítésről kiállított számlában egyaránt számlázásra kerülnek az értékesítő által megadózott termékek (pl. a gyártó saját terméke), és az értékesítési lánc előző fázisában levő adóalany által megadózott termékek (pl. kereskedelmi áruk). Ugyanez a helyzet, ha egy értékesítéskor ugyanazt a termékféleséget importból beszerezve (nála adóköteles), és belföldről beszerezve (korábbi értékesítőnél adóköteles) egyaránt értékesíti.
   A NETA 3.§ (2) bekezdése szerinti adóalanyt terhelő adókötelezettség feltüntetésének mi lehet a helyes szövege ilyen esetekben?
   
   4.     A törvény 7. §-hoz fűzött indoklás szerint az adóköteles termék külföldre történő értékesítésének mentessége azon alapul, hogy az nem Magyarországon kerül elfogyasztásra, így nincs népegészségügyi kockázata.
   Miért nem került a törvénybe ezen az alapon adómentesség olyan - az összetétele alapján egyébként adóköteles – fázistermékekre (félkésztermékekre), amelyek egy további gyártási folyamat részeként, alapanyagként kerülnek feldolgozásra, s ennél fogva az értékesített formájukban soha nem kerülnek közvetlenül elfogyasztásra. A továbbfeldolgozás eredményeként előálló, a fogyasztók számára elérhető termékek adott esetben már (is) nem lesznek adóköteles összetételűek, vagy nem is belföldön kerülnek értékesítésre? Ezeknek tehát miben áll a népegészségügyi kockázatuk?
   Ha már a törvény bevezeti a felhasználás célja szerinti adómentességet, mint lehetőséget, a külföldre értékesítés esetén, van-e esély a félkésztermékek adómentességére, akár jogszabály-módosítással, vagy más módon (a törvény szelleméből levezetve)?
   
   5.     Az adóköteles összetételű félkésztermékek belföldi gyártóit sújtó NETA alól teljesen mentesen külföldről behozott (s ezáltal olcsóbb!) félkésztermékek jogosulatlan versenyelőnybe kerülnek a hazai gyártókkal szemben. Ez lehet a NETA célja?
   
   6.     A külföldre értékesítésről nyilatkozó vevő esetében alkalmazható adómentességhez kapcsolódó problémák:
   - Ha a beszerzéskor a vevő még nem tudja, hogy a beszerzett termékekből mekkora mennyiség fog külföldre, illetve belföldre értékesülni, megfelelő-e pl. az időszakos elszámolás alkalmazása, amikor is a tényleges exportálást követően jelez vissza a vevő a beszállítónak az exportált mennyiségről, s a beszállító ekkor tudja az értékesített termékeket a nyilatkozatnak megfelelően adómentesen és adókötelesen számlázni? Lehet-e egyetlen számlát kiállítani az adókötelesen és adómentesen számlázott termékekről?
   Mit kell ilyenkor az adókötelezettségre vonatkozóan a számlán feltüntetni?
   - Hogyan követhető nyomon a vevő nyilatkozatával ellentétes belföldi értékesítés esetén a nyolc napon belüli értesítési kötelezettség vevő általi betartása?
   - Ha a vevő nyolc napon túl jelez a belföldi értékesítésről, a teljes adókötelezettség alól mentesül a beszállító?
   -  Az exportra szánt adómentesen számlázott, ám mégis belföldön értékesült termékek után a szállítót terhelő késedelmi pótlék hogyan lesz kezelve a bevallásban?

A magyarországi vállalatok adóterhelése az egyik legmagasabb a térségben

Közel 17 százalék a ténylegesen fizetendő társaságiadó-teher Magyarországon egy friss jelentés szerint, ez az egyik legmagasabb arány a térségben. Akad tehát még tennivaló a tehercsökkentés terén, főleg ha hazánk az adó-versenyképességének megőrzésére való hivatkozással marad ki az euró plusz paktumból. Az is tény azonban, hogy egy-egy vállalkozás valós adóterhelése számtalan tényezőn múlik.

Szja 2011

Az előző cikkünkben részletezett változások mellett az adókedvezmények rendszere is átalakul. A jelenlegi személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de  jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, egyes áthúzódó kedvezmények, mint pl. a tandíj, a lakáscélú hiteltörlesztés után legkésőbb a 2015. évi adóbevallásban lehet kedvezményt érvényesíteni. >>>