Adózási határidők május végén

A vállalatok számára a május vége nem csupán az éves társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejét jelenti, hiszen többek között az iparűzési adó, az innovációs járulék, és a hitelintézeti járadék bevallásának határideje is egyben, ráadásul több, adózási szempontból fontos döntés meghozatalának ekkor jön el az ideje.

Iratmegőrzési kötelezettség, dokumentumkezelés

Van néhány dolog amivel jó ha tisztában vagyunk. Ilyen az iratmegőrzési kötelezettség. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 47.§-ának (1) bekezdése értelmében, a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvelést, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített adatokat is, - úgy kell kiállítani illetve vezetni, hogy az ellenőrzésre alkalmas legyen. A 47. § szerint, az iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.

Devizás ügyletek áfa-szabályai, számlázása, számviteli elszámolása - Országos Számviteli Konferencia

Kétszeresére nőtt a felfüggesztett cégek száma a múlt évben

Az elmúlt évben szokatlanul sok, összesen 77 643 cég adószámát függesztette fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), azaz a működő több mint félmillió társaság mintegy 15 százalékát. A növekedésre jellemző, hogy 2010-ben hasonló szankcióval, valamivel több mint 32 ezer céget sújtottak, de már ez az adat is jelezte: az adóhatóság a korábbiaknál szigorúbban és gyorsabban lép a szabálysértőkkel szemben. 2007 és 2009 között ugyanis évente átlagosan mintegy tízezer esetben nyúlt ehhez a szankcióhoz az adóhatóság – tájékoztat a feketelista.hu. A portál kigyűjtése szerint 2006 decemberétől – amióta regisztrálják – összesen 138 571 cég adószámát vonták be.

2011. május 31-i határidőhöz kapcsolódó legfontosabb teendők

A hazai vállalkozások számára az éves társaságiadó-bevallás teljesítésének kötelezettsége az egyik legfontosabb határidő az évben. A bevalláson túl azonban május 31-e számos egyéb nyilatkozat beadásának, és a vállalatok adózása szempontjából fontos döntések meghozatalának is a végső határideje egyben. A Deloitte Zrt. adóosztálya összegyűjtötte a legfontosabb teendőket.

Számviteli beszámoló (mérleg) közzététele 2011. május 30.

A számviteli beszámolót mindig is letétbe kellett helyezni és közzé kellett tenni, de tavaly óta már minden céget büntet az adóhatóság, ha ezt a kötelezettségét elmulasztja. Először az adószámot függeszti fel, de akár a cégbíróság törölheti is a vállalkozást. A május 30-i határidő közeledik, mit kell tenni, hogy elkerüljük a szankciókat?

Pénzeszközön kívül egyéb eszközök elszámolása végelszámolás esetén

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal - mint mérlegfordulónappal - a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, (ez lehet néhány hónap is,) a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.

A számviteli törvény legfontosabb változásai 2011-ben

A számviteli törvény 2010. évi CXXIII. számú törvénnyel megállapított változásait a 2011-ben kezdődő üzleti évre kötelező alkalmazni, azonban a vállalkozás döntése alapján már a 2010-ben kezdődő üzleti évre is alkalmazhatók. A változások közül kiemelendő, hogy a törvényalkotó az egyszerűsítés irányába mozdult el. Az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésének lehetőségét kibővítve több vállalkozásnál jelentős adminisztrációs teherkönnyítés lesz érzékelhető, hiszen nem kell összeállítaniuk a jóval bővebb adattartalmú éves beszámolót.

Meddig tart a könyvelő felelőssége?

Először is mind a könyvelőnek, mind az ügyfelének tisztában kell lenni a saját szerepkörével, feladataival. Könyvelőnek a számviteli törvény szabályai alapján kell a könyvelést a elvégeznie,  s tisztában kell lennie a rá vonatkozó előírásokkal. Azonban az Ügyfélnek is ki kell vennie a saját részét a számviteli nyilvántartások, a könyvelés elkészítéséből, természetesen a hozzá rendelt felelősségi szinttel.

Céltartalék: tovább bonyolódó számviteli becslések

Eddig is a legnehezebb számviteli becslések közé tartozott a céltartalékok képzése nemzetközi beszámolók esetében, a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) új szabálytervezete azonban tovább bonyolítaná a jelenlegi gyakorlatot. Mindez a mostaninál jóval komplikáltabb becslési eljárásokhoz vezetne a céltartalékok képzésekor – például folyamatban lévő peres ügyek esetén.

Mérlegképes könyvelő (OKJ  54 344 02)

Szükséges előképzettség:

Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai képzésben részt vehet az, aki

1. érettségi vizsgával és pénzügyi-számviteli vagy vállalkozási ügyintézői, vagy képesített könyvelői szakmai képesítéssel rendelkezik, vagy
2. érettségi vizsgával és pénzügyi, számviteli, banki szakügyintézői szakmai képesítéssel rendelkezik, vagy
3. szakirányú egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel rendelkezik.

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás

A munkaterület rövid, jellemző leírása:

A mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.
A mérlegképes könyvelő ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

• a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is, az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.

A mérlegképes könyvelő alkalmas:

• a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.

Mérlegképes könyvelői képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezető, a számviteli beszámolót készítő munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.
Mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie - a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése figyelembevételével - annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.

Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése 2012.

A Saldo Zrt. a System Media Kft.-vel együttműködve ezúton szeretné felhívni figyelmét a Mérlegképes továbbképzésére. Amennyiben fontos Önnek a minőségi képzés, s a gyakorlatban hasznosítható információhoz szeretne jutni, válassza továbbképzésünket! Könnyen megközelíthető, légkondicionált előadótermekben várjuk ügyfeleinket.