Ahogy a hazai, úgy a külföldön foglalkoztatott munkavállalók esetében is napokon belül, január 31-éig kell a munkáltatónak kibocsátania a személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez szükséges, elmúlt évről szóló összesítő adatokat tartalmazó igazolásokat. A külföldi munkavégzés esetén a jövedelem adószabályoknak megfelelő adózása és a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos feltételt kell tisztáznia a cégeknek az igazolás kiadása előtt.

A kettős adóztatás elkerülése érdekében számos tényezőt kell figyelembe venniük a munkáltatóknak, amennyiben külföldön foglalkoztatnak munkavállalót. Habár a magyar állampolgárok a Szja törvény értelmében alapvetően belföldi illetőségűnek számítanak, ha külföldön dolgoznak, felmerülhet, hogy Magyarországon kívül (például a munkavégzés országának szabályai alapján) is illetőséggel bírónak minősülnek. Az ilyen esetekben el kell kerülni azt, hogy mindkét ország - az összes jövedelme után - megadóztassa a munkavállalót, ehhez viszont már a nemzetközi egyezmények összetett illetőségi szabályait kell alapul venni. Az illetőség megállapítása munkavállalónként egyedi megközelítést igényel, és a helyzetet bonyolítják azok az új vagy újrakötött (pl.: Mexikó, Németország, UK) egyezmények is, amelyeket szintén figyelembe kell venni külföldi munkavállalók esetében.

A munkáltatók teendői január 31-ig

Ahhoz, hogy egy belföldi illetőségű munkavállaló a külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön maradjon adóztatható a munkaviszonyból származó jövedelme tekintetében, több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Ezek egyike a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás, ami a nemzetközi egyezményektől függően vizsgálandó adóévre, pénzügyi évre vagy bármely 12 hónapos időszakra vetítve. Egy másik feltétel, hogy ne a munkavégzés országában illetőséggel rendelkező cég térítse (vagy nevében térítsék) a munkavállaló juttatását. Ennek vizsgálata során nem kizárólag a foglalkoztatási költségek viselése meghatározó.

Ha a munkáltató arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyból származó jövedelme vonatkozásában egy másik országban kell adóznia, akkor azt a bérszámfejtési dokumentumokban, év végi igazolásokban és a havi (munkáltatói) bevallásban is jeleznie kell.

A munkáltatónak természetesen a járulékkötelezettségek jogszabályoknak megfelelő megállapításáról is gondoskodnia kell, szem előtt tartva, hogy az EU szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények – egyes speciális eseteket, például 24 hónapot meg nem haladó időtartamú kiküldetés kivéve - a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést.

Ha a munkáltató év közben nem tudja a személyi jövedelemadó- és járulékszabályoknak megfelelően kezelni a nyilvántartást és intézkedik az összes juttatás tekintetében az adó-és járuléklevonásról, akkor lehetőség szerint a munkáltatói igazolások (pl.: 11M30 igazolás) kiadását megelőzően kell feldolgozni az adóztatást és járulékkötelezettséget befolyásoló információkat, és a szabályoknak megfelelően kiadni az igazolásokat. Ezzel párhuzamosan a korábban beadott havi munkáltatói bevallások (08-as bevallás) adatait is korrigálni kell.

Mit ellenőriz kiemelten a hatóság?

A külföldi adóztatáshoz kapcsolódó esetekben az illetőség ugyan általában nem vet fel kérdéseket, különösen, ha külföldi illetőség esetén az adózó a külföldi adóhatóság által kiadott illetőségigazolást be tudja mutatni.

A magyar cégek által kibocsátott dokumentumok adóhatósági vizsgálatánál az adategyezőséget - például a magánszemély részére kibocsájtott havi bérjegyzék, éves bérkarton és igazolások adatai, valamint a munkáltató által beadott havi bevallás között - vizsgálja a hatóság.

A kiküldetést alátámasztó bizonylatokat is, például a kiküldetési megállapodást, gyakran ellenőrzi a hatóság.

 Az idei év adózásának tervezésekor már most érdemes szem előtt tartani azt, hogy ha biztosan tudható, hogy egy munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme külföldi adóztatás alá tartozik (és a vonatkozó dokumentumok is rendelkezésre állnak), akkor akár év közben is le lehet állítani az adólevonást, és a járulékkötelezettségeket is igazítani lehet ehhez a helyzethez, elkerülendő az év közbeni adó- és járulék túlfizetést. Ha azonban bármilyen bizonytalanság van a külföldi adózást és járulékkötelezettséget illetően, érdemes továbbra is fenntartani az adólevonást, vagyis adót és járulékot vonni és fizetni, úgy, mintha az illető nem végezne munkát külföldön, hiszen az adózó számára a bizonytalanság nagy kockázatot jelenthet: a le nem vont adó (járulék) vonatkozásában az adóhatóság késedelmi pótlék mellett 50 százalékos mulasztási bírságot írhat elő.

Forrás: deloitte.hu