A korengedményes nyugdíjazásról a 181/1996. (XII. 6.) korm. rendelet tartalmazott rendelkezéseket. Eredetileg a korengedményes nyugdíjazásra legkésőbb 2009. december 31. napjáig lett volna lehetőség. A kormány azonban rendeletet alkotott a korengedményes nyugdíj egy évvel történő meghosszabbításáról <283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet>. Ekkor (2010. január 1-jétől) bevezették az úgynevezett visszafoglalkoztatási tilalmat. Aki tehát ezt megelőzően ment el korengedményes nyugdíjba, arra a tiltás nem vonatkozik. Mit jelent a visszafoglalkoztatási tilalom?

Ha a munkáltató a munkavállalóval olyan viszonyban áll, amely viszony tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 203. § (2) bekezdése alapján harmadik személy kielégítési alapját részben vagy egészben elvonó szerződés esetén annak ingyenességét vélelmezni kell, akkor a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít a társadalombiztosítás ellátására és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX tv. (továbbiakban Tbj.) szerinti biztosítással járó jogviszonyt. Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis.

E szabály 2010. január 1-jétől hatályos, akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató és a munkavállaló a megállapodást 2009. december 31-ét követően köti meg, vagy ha a megállapodást 2010. január 15-ét követően küldték meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. Fontossá válik a jogszabály azon kitétele, miszerint „a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára nem létesít biztosítási jogviszonyt” Korengedményes nyugdíjról addig beszélünk, ameddig a munkáltató előre megfizette azt (ez pedig az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltését jelenti).

A Ptk. hivatkozott 203. § (2) bekezdése szerint, ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

A Ptk. 685. § b) pontja szerint hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Nyilván a jogalkotó ezzel annak kívánta elejét venni, hogy mintegy a „rokont” szívességből korengedményes nyugdíjba küldje, de azt követően, mint nyugdíjas tovább dolgozzon. E szabály alapján a munkaviszony megszüntetését követően nem csak egy újabb munkaviszony létesítése tilalmazott, hanem bármilyen más – a Tbj. szerint – biztosítással járó jogviszony (például bármilyen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony is.).

Egy gazdasági társaságban azonban a társaság egy tagja nem csak munkaviszonyban, hanem társas vállalkozóként is végezhet munkát. Abban az esetben pedig, ha valaki saját jogán nyugdíjas (ilyen volt a korengedményes nyugdíj is), már kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó azonban nem biztosított, következésképpen nem áll biztosítással járó jogviszonyban.  

Amennyiben a fentiek alapján a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás az újabb biztosítási jogviszony létrejöttével semmissé válik, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság e tény ismeretében kezdeményezi a korengedményes nyugdíjat megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megállapító határozat – az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával történő – visszavonását. A visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül pedig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egy összegben visszafizeti a munkáltatónak a semmissé válást követő időszakra esedékes korengedményes nyugdíj összegét.

Ezt követően hatályos a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet <19. – 22. §>, amely ismét egy évvel (2011. december 31. napjáig) ismét meghosszabbította a korengedményes nyugdíj lehetőségét, fenntartva a tárgyalt visszafoglalkoztatási tilalmat. 2011. december 31. napjáig a betéti társaságok (kkt-k) és kft-k tekintetében semmi probléma nem volt (sem a személyes közreműködéssel, sem az ügyvezetéssel, üzletvezetéssel).

Végül elérkezett a 2012. január elseje. Az említett gazdasági társaságok ügyvezetői, személyesen közreműködő tagjai biztosítottnak minősülő társas vállalkozóvá váltak. Hogyan? A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a még a nyugdíjkorhatárt be nem töltő személyek korengedményes nyugdíját átalakította korhatár előtti ellátássá, amely nem nyugdíj. Bár a korengedményes nyugdíjról szóló rendelet hatályát vesztette, a hivatkozott törvény a visszafoglalkoztatási tilalmat 2011. december 31-ét követően is fenntartotta.

Ellenben a társas vállalkozót csak a saját jogú nyugdíj teheti kiegészítő tevékenységűvé, ezáltal az érintettek biztosítottnak számító vállalkozónak minősülnek, ami elvileg a visszafoglalkoztatási tilalom alá esik. De figyelem, nem csak a társaságban kifejtett személyes közreműködés jelent problémát. 2012. január 1-jétől az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény a Tbj 4. § d) pontját egy új 5. alponttal egészítette ki:
Társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésre tekintettel minősül társas vállalkozónak. Abban az esetben  is, ha ez a tevékenység ingyenes.

Összefoglalva: a korengedményes nyugdíj nem minősít már kiegészítő tevékenységet folytatóvá. A személyes közreműködés és az ügyvezetés (üzletvezetés) biztosítási jogviszonyt eredményez, és ez már felvetheti az előzőekben vázolt visszafoglalkoztatási tilalom sérelmét.

Forrás: adozona.hu